Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A borsó termesztése

fejre van felszerelve elöl egy ékalakú kis kapa. Mögötte szárnyas csavar­ral van felerősítve a két kapaszárny. Mellette van a két fából készült szarv. A kapafej elülső részére egy keréktisztító vaslemezt szereltek. A szarvra pedig egy tisztítókést erősítettek fel. A tolikapák festettek. A kapát használat előtt beállítják. A sortávolságot a kapaszárnyak beállításával szabályozzák. Ha a sortávolság úgy kívánja, hogy olyan kes­kenyre kell állítani, hogy a két szárny összeér, akkor az első, ékalakú kapát leveszik. Ekkor könnyebb és haladósabb a tolizás. A mélységet a kerék feljebb-lejjebb állításával szabályozzák. Erre azonban ritkán kerül a sor. A tolizó ember lassan, lépegetve megy. Kinyújtott karral előretolja a kapát, majd egy kicsit visszahúzza, hogy kiakadjon a kapára esetleg rátapadt száraz gaz. A száraz gazt ugyanis nem tudja még az éles kapa sem elvágni. Tolizni csak akkor lehet, ha olyan szikkadt a talaj, hogy nem tapad a kerékre a föld. Haladós munka. Jó erőben levő munkás egy nap alatt 800 négyszögölet is megkapál. Kézikapával elég 300 négyszögölet. Időnként mind a három kapát megélesítik. Leszerik s kaszaülőn, kasza­kalapáccsal kikalapálják. c) Felszedés-levágás Ha a borsó sűrű, és a talaj sima, akkor kaszával vágják. Ha ritka a borsó, és göröngyös a föld, akkor hónajjban szedik. A ritkás helyen szedik, a sűrűjét vágják. A március 10—20 között elvetett 4 hónapos tenyészidejű borsónak július 15—25 között van az érési ideje. Rendszerint később érik, mint a gabona. Ha hordáskor érik, akkor felszedését, levágását későbbre hagyják, mert a hordás fontosabb. Sokszor cséplés után érik be. Az is elő­fordul, hogy elérkezik a borsó felszedésének, vágásának ideje, érkezésük is van. s még sem szedik. Ugyanis a nagy szárazságban, a harmat hiánya miatt pereg. Ilyenkor egy esőre várnak. A várva várt eső után amint le­het, nyomban hozzáfognak. A szedő jobb kezével közvetlenül a föld felett átmarkolja a borsót. A borsót markában tartja, és hozzáfogja a mellette levő borsó tövét. Azt is felhúzza s a markába fogja. így egymás után húzza fel a borsókat. Ami­kor a jobb markában már nem fér, átteszi a balba. Ide még egy keveset gyűjt. Amikor már oda sem fér, befelé hajtott karjára szedi. A hónaljban egyfelől van a töve s a csöves része. Amikor egy hónaljat felszed, leteszi a földre. Ehhez rendszerint még kétszer tesz. Egy csomóban 3 hónalj van. A fogás szélessége a borsó sűrűségétől függ. Amikor az első fogást fel­szedi, az első fogás végén befordul a második fogásba. A borsót takaró nélkül kaszálják, hogy a takaró ki ne verje a szemet. A kaszálás kezdésekor egy rendet vágnak keresztbe, s amikor a rendbe be­állnak, röndfejet csinálnak. A kaszás a borsót levágja. A borsót csak kaszahögyölni lehet. Ha tel­jes kaszával vágják, akkor sok csövet elvág a kasza. Ott halad gyorsabban a kaszálás, ahol sűrű a borsó és sima a föld. Ha ritka, minden bokrot kü­lön vágnak. Ilyenkor nem jojójába (egyfolytában) kaszálnak, hanem csak

Next

/
Thumbnails
Contents