Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)

Katona I.: Ujabb változatok "A két púpos ember" meséjéhez (AaTh 503)

variabilitását. Á rendelkezésünkre álló tiz szöveg alapján megállapítható,hogy e változatoknak nagyon kevés konstans elemük van.Ami a köznapi szereplőket illeti,a suszter és inasa, vagy a szegény és a gazdag szomszéd a leggyakoribb figurák.Iíémiképpen hasonló a társadalmi feszültség a falu szép legénye és a ragyás,púpos legény között is,"egy púpos szegény ember" látszik azonban a legáltalánosabb s egyelőre a ' legelfogadhatóbb főalaknak. A negativ hős társa, gazdája vagy szomszédja "egy (púpos) gazdag ember". A természetfeletti lények, akik őt megajándékozzák ördögök, tündérek, "halálok", egyizben egy ősz öreg ember, egyizben a hét napjai (?). Többször előfordult, hogy a mesemondó egyáltalán nem, vagy csak vonakodva ejtette ki a természetfeletti szellemlény nevét s csak a mese második felében tudtuk meg, hogy tulajdonképpen kik is voltak azok, akik a szegény embert megjutalmazták, a gazdagot pedig megbüntették. A földi ember és a természetfeletti lények találkozásának szintére az a hely, ahol e természetfeletti lények rendszerint tartózkodni szoktak: a temető, keresztút, faluvégi elhagyott ház, a nagylegelő, az erdő. A találkozás időpontja (kétizben) péntek este, este, éjfélkor, többször nincs kitéve. A természetfeletti lények táncolnak és dalolnak (egy esetben táncról nincsen szó, csak jönnek és mondanak "rendes szokásuk szerint"). A nótájuk: "péntek-szombat", vagy "hétfő-kedd (szereda)". Az első púpos ember, mert ugy érzi, hogy a nóta sántit, vagy mert zavarja, hogy a természetfeletti lények mindig csak ezt az egy nótát fújják, hozzáteszi: vasárnap (szerda v. csütörtök). Benyomásunk az, hogy ezáltal nemcsak ritmikailag vagy logikailag, de mitologikus értelemben is megtoldotta a nótát, amely arra vonatkozott, hogy a természetfeletti lényeknek mely napokon szabad a föld felszínén tartózkodni és mulatozni, tehát, mint a nyirvasvári mesemondó tudja, nemcsak a nótájukat, hanem a "szabadságukat" is meghosszabbította. Lehetséges azonban, hogy ez az értelmezés másodlagos, s ezért nem tud a mesemondók nagyrésze mit kezdeni a mese második felével, amikor a természetfeletti lények a másik púpost - aki nem is mindig rosszindulatú,irigy, gazdag ember, - ugyanazért a cselekedetéért megbüntetik. Itt már csak