Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)

Katona I.: A kubikosok ideiglenes hajlékai:

be megdagadt, nem csurgott be. Ha hirtelen vágós eső vót, itt-amott csöpögött*. Ezenkívül elég sokan igényeltek a kunyhó tetejéhez u.n. colos^ deszkákat, deszkavégeket,' szelezést és léceket. A társas kunyhók tulajdonosai természetesen minden költséget arányosan elosztottak egymás kőzött. Munkahelyváltozás esetén a vállalat némelykor bizonyos térítés ellenében elszállíttatta az építőanyagokat, egyébként a kunyhók használhatóbb alkatrészeit maguk a kubikosok vitték: "Nekünk is ojan gunyhónk vót:mégcsinátuk október utóján és másik esztendőbe nyáron bontottuk § és vittük másik hejre.*^ Hazatéréskor a vállalat az értékesíthető kunyhóanyagokat visszaváltotta, esetleg kedvezőbb vételárért maguk a kubikosok adták el a helybelieknek. A használhatatlan alkatrészeket és berendezést elégették, a kunyhógödröket pedig kötelesek voltak betemetni. A miénknél viszonylag progresszívebb munkásvédelmi törvények Ausztriában kedvezőbb feltételeket teremtettek: "Ausztriában nem szabad vót gunyhdba lakni,mer ott vót munkástörviny, ott rendeltek (előírtak) barakkokat... Mikor az egerbergi vasútra mentünk dógozni, persze csak kátránypapírt, ajtót és pócnak valót adott a vállalat. Harmadnapra Mgyütt a küldöttség Linzbül, a németek. Mindenkinek szét kellett szedni a gunyhót és a vállalatnak kellett adni annyi deszkát, hogy az egész gunyhót dészkábul csináltuk.*^ Alkalmi alvóhelyek

. A szabadban dolgozók elszállásolását illetően a szó szorosabb értelmében véve hajlékról nem is mindig lehetett beszélni, sok esetben - kedvezőbb időjárás,rövid ideig tartó munka,építőanyagok hiánya stb.ideiglenes, alkalmi fekvőhelyük volt csupán, amely sem különösebb munkát, sem pedig építőanyagot nem kívánt. A parasztok szántás idején subába burkolózva megaludtak a barázdában is, a kaszások, aratók,nyomtatók (cséplők) pedig legtöbbször a szabad ég alatt a kereszt, asztag, boglya, kazal, fa stb. tövében, a szérűn háltak, de e célra a különféle szállítóeszközöket is sokféleképp felhasználták:kocsiban vagy alatta, a rúdján átvetett gyékényponyva alatt is aludtak, esőben kivették a két oldalsövényt, a saroglyához támasztották s aláhuzódtak, általában tehát a kocsi, szekér körül kerestek nyughelyet, menedéket. Hasonló "mindenes" volt a hajó is, amely alvdhelyet, eső és szél ellen pedig menedéket biztosított a vontatómunkásoknak. A pásztorok és parasz-