Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)
TÖRTÉNETI ADATOK - Schramm F.: Balladák a budapesti Könyvtárak kéziratos anyagából. II.
(Benedek) Ezernyolczszázhatvanhatodik évben Porosz király hadat izent le Bécsbe, Perencz József elfogadta szívesen Benedek is oda lépett kényesen. Add át nekem a Commandót, jől értem, Magyarokkal én a poroszt megverem, Magyar vagyok a csatára termettem (25 f.) Német vagy tét a csatára nem terem. A fegyver szél az ágyú is mennydörög Jön a porosz mint a lekete ördög; Néha közte ha fehérlik valami Ugy látszik, hogy magyarok elfoglyai. Liptó alatt ++ a temető kapuja Magyaroknak /z/ászlója lobog rajta f "zomoru szél hajtogatja levelét des anya siratja a gyermekét. Édes anyám ne sirassál engemet Jó az Isten majd meg segít, ha szeret, visszatérek majd ha hazam szabad lesz A hazámban financz többé már nem lesz. Csehországon tornyosodnak a felhők, Vérrel vannak beboritva a mezők, f ok anyának ott halt meg a gyermeke des anyja de hiába nevelte. Hitves társak, szép fiatal menyecskék, (25 T f.) Férjeteket a poroszok megölték. Ott fekszenek Csehországnak vidékén, Utolsó sző Búcsúzik el a nyelvén. Szőke kis lány sétál a sik mezőre Virágot visz a piczike kezében. Nem találja szeretője sirhalmát, Hová tegye gyöngyvirág koszorúját! M.T.A. F. 917/1. 24 T f. Nagy Eikinda Galyasi Imre 1867. kir. bizt. titkár. + Talán magyar foglyokat ért, Klapka önkénteseire czélozva. +* Talán Josefstadtot érti?
