Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)

Katona I.: A kubikosok ideiglenes hajlékai:

talicálcát, akkor mennivaló kedve nincs* - mondják a kubikosok is. A szálláshely kiválasztásában a pásztorok Is a fuvarosok elsősorban állataik élelmét, a munkások pedig az ivóvizet, tüzelőt és az időjárás viszontagságai elleni viszonylagos védelmet tartották szem előtt.A kubikosok a talajviz miatt lehetőleg partosabb helyen (folyó-, csatornavagy gödörparton) és erdő szélén szerettek lakni, hogy az időjárás viszontagságai ellen némlieg védve legyenek s a tüzelőre se legyen különösebb gondjuk: "Erdő mellett szerettek, töltés tetején soha! A szelet nem szerették, mert neki voltak vetkőzve éjjel-nappal" - mondta egy idős mérnök. Mihelyt a helyszínre érkezett kubikosoknak kiosztották a munkaszakaszokat, azonnal hozzákezdtek a kunyhóépítóshez: "Az vót az első: a guayhó. Azé csinátuk mög a gunyhót, hogy e*gy vihar is gyühet vagy é

"ggy ®só. Ahogy ekészüt, belepakótunk."^ Az építőanyagok beszerzése és szállítása

. Az emberek az ideiglenes hajlékok építése során még jobban rá vannak utalva a helyben található anyagokra, mint az állandó épületek esetében: ezek szerint kő vagy föld (gyepszin), fa (ág, vessző, gally, rőzse, lomb), nád, gyékény, fűfélék (kóró, gaz, ciher, stb.) az elsőrendű építőanyagok; és ezek közül mindig azt használják fel nagyobb mértékben, amelyik a helyszínen a legkönnyebben beszerezhető és a legnagyobb tömegban található. így a kővel és fával a hegyi pásztorok,erdei favágók, a náddal ás a gyékénnyel pedig az alföldi pásztorok;nezei munkások bánnak bőkezűbben és ügyesebben,a föld sokoldalú felhasználásának viszont a kubikosok az igazi ezermesterei. "Föl tudtuk építeni harctéréhn is,ezt a tapasztalatot ott is fölhasznátá az ember," - szokták mondani mintegy dicsekvésképp.^ A felsorolt foglalkozási kategóriák gyakorlata főbb vonásaiban megegyezett, ideiglenes hajlékaik építése során a fából ágasok, szelemenek, szarufák, koszorugerendákat helyettesítő párkányzat, polcok, fekvőhelyek és egyéb bútorok, továbbá ajtók és még sok minden más is készülhetett. A nádat és a vesszőt korcolták, a gyékényt ponyvának fonták meg, ezekből védőfal, tetőfedő anyag, sőt még ajtó és egyéb is készülhetett. Maga a föld alkothat falat, fedheti a tetőt, általában padkát, ülő- és alvóhelyet, továbbá polcot és tűzhelyet képeztek belőle. Mivel a helyszínen talált természetadta építőanyagok a legtöbb esetben nem voltak elegendők, a vándormunkasok az élelmen, ruházaton,