Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Vereshere

után oly&n oo<5 Tan, mint noet" - magyarázta 1959-ben Orbán ÍV.anc "biztos lesz tallöbere. Különben csak megvan, de nen ad meg. Tót rá eset, még magnak is jő rőt, ami talló után nőtt." XL lehet vetni a reresherét a gabona aratása után a tarlóba is. "Íz én tiszanánai sóroron* - mondja Orbán Fereno - "tallóra elveti a veresherét, csak kétszer-háromszor rasboronával megboronálja, meghengerexi, oszt akkor kaszálja a veresherét (a következő évben), mint aki tavaly tavasszal elvetette." A násodik évben a vereshere egyedül marad a parcellában, szabadon fejlődhet. Tavasszal magboronálják - az utóbbi években könnyű aagtakaróval - hogy a borona az előző évi "tallódudvát" összekaparja. A vereshere kaszálásának ideje szent János nap körül jön el. A kaszáláskos ugy szerelik fel a kaszát, mint lucernához, a vessző talán kicsit kisebb, "az nutatja neg, milyen a here". Az első kaszálás után figyelik a here fejlődését, virágzását. "Ha szép,egyforma a virágzása, megmarad magnak. Ha hattyuforma fehérvirága, lekaszáljuk takarmánynak, mer nem jó magnak. Az idő hozza magával, hogy milyen lesz a virágzás, egy éccakai harmat, vagy ködféle." A magnak hagyott vereshere levágása szeptemberre marad.Ha nem akarnak magot fogni, hamarabb megkaszálják a herét, s ez esetben gyakran egy harmadik kaszálás is adódik. Különösen esős esztendőben válik be a vereshere, mert ilyenkor bőséges az első kaszálás és a második is szépen fizet maggal. A magon kivül azonban a kicsépelt veresherének más haszna nincsen: a vereshere szalma "csak tűzre való, rosszabb a pozdervánál" s a vereshere-pelyvát sem eszi meg egyetlen állat se. Az utolsó kaszálás után ősszel szántják föl a vereshere földet. A munka jóval könnyebb, mint a lucernaföld feltörése. A gabona vereshere után is kiválóan díszlik, bár a here nem pihenteti annyira < földet, mint a lucerna.