Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)
Növénytermesztés - Rozs
Az átányi maloaban elég sok rozsot megőrölnek, de szinte kizárólag más falubeli, többnyire erdőtelki gazdáknak. A rozskenyeret ismerik itányon is és tudják, hogy a szomszédos homokos vidéken, ahol jobban díszlik a rozs, kedvelik és fogyasztják. A rozskenyér puhább, mint a buzakenyér, hen szárad meg olyan hamar. Csak as asszonynak van vele több gondja, H a kezét nem tudja kitisztítani belőle; ugy ragad", itányon azonban különleges egyéni Ízlésnek számít, ha valaki a rozskenyeret szereti. "Édesapám végtelenül szerette" - emlékeznek például a régies Bózsa család egyik tagjára. "Szinte mint süteményt kellett sütni neki. A rendes kenyérrel együtt sütötték, de külön dagasztődott.Már megeszitek a kenyerem tttlem - ránk szolt, ha megettük, mint gyerekek." Be a többség ugy van vele: "jő a rozskenyér,de én csak akkor szeretem, ha nincs tisztabuzakenyér." A rozskenyér sütésnek általában különleges oka szokott lenni. Az egyik családban például két éven át azért ettex sok rozskenyeret,mert tetőjavításhoz sok zsúpra volt szükségük s így a buza rovására is rozsot vetettek. Ra az őszi rozsot, mint kenyérgabonát nem is becsülik sokra itányon, mégis állandó helye van a szántóföldeken. "Ugy szoktuk vetni, egy fertály fődbe egy köböl rozsot" - magyarázza Boros János. "ín elvetettem öt,hatodfél köböl búzát, egy köböl rozsot vetetten mellé." Arányosan még a kisebbföldű gazda is szakított helyet a 1ozsnak. A rozsnak a szemtermése elsősorban abrakként használódott el. Az előbb idézett Boros János fiatal gazda korában kupeckedett, cserélte a lovakat, csikókat. "Eladtam a csikókat, soványabb gyött,már mindjár ábrakolni kellett. Ha aejjavultak, eladtuk megint. Sgy kis zabbal vegyítve nagyon jó vót a rozs abraknak." "Édesanyám apjának három kishód födje vót bent a kertek alatt" - emlékezik Kakas József - "30 mázsa rozsbuza termett rajta.Másik tavaszig megabrakolták a három lóval, nem vót ráutalva, hogy eladja." A rozs etetését egészségesnek tartják, ugy vélik, ha bálféreg bántja a lovat, elhajtja belőle. Darálva adták a rozsot elvétve még hízóknak is.Jíémelyik gazda annyira: etette a rozsot, hogy még hevesiektől, szentandrásiaktól (a homokos vidékről) is vett egy-egy köböllel abraknak. A rozsvetés másik haszna a szalmája, mely általában több és szebb, szálasabb, mint a búzáé, javából pedig zöup csépelhető. Zsúphoz a legszebb rozsot válasatják ki, a legjavát. A rozs akkor jó, "ha erős
