Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Baromfi

kent re, át ran lyukasztva, a balon 1« ran szedve s hátsó korai" - sorolják a különféle jegyeket. "A másét is tndjak,kinek minő jegyi van.« Aratással a falka feloszlott. "Fölfogadáskor agy szokták mondani: m:!g az első csomó bnzát le nem Úszik. Kikor egy osomó buza már ran a határba ragy kettő, a pásztornak: kitelik as {

dejiN így a pásztor is elmehetett marokszedőnek.A libákat pedig sindenki hajthatta kisebb csapatokban a felszabaduló tarlókra. A tarlóban járultak fel a libák. Napjában kétszer hajtották ki őket: kora reggel,majd a déli meleg elmultával délután. Gyakran ebben az időszakban is együtt legelt több csapat lud s a pásztorok, többnyire lányok, megkeresték egymást. A második rilágnáboru után a közös libafalka megszűnt. De több esztendőben tizenkét-husz gazdasszony társult,"összeszedték magukat az asszonyok csak önkéntesen", s közösen pásztort fogadtak. 1954-ben például husz család 486 libája járt együtt. Pásztort nem kaptak, az aszszonyok maguk őrizték sorban, nem kérés torzsalkodással azon, miképpen arányosítsák a szolgálatot a libák számához. Kacsából ritkán vannak olyan nagy csapatok - 20-as 30-as falkák, - mint libából. A kacsa általában nea több 6-10 darabnál."A kacsa ugy is ran, el is adom, meg is hagyom." Néha tömnek belőle egy-két párat piacra, a többit megtömik saját fogyasztásra.Tömése hasonlóan történik, mint a libáé,szintén 4-5 hétig tart s annyi kukoricát is emészt föl,- sőt néha tán többet is, "mer a kacsának még nagyobb a tarisznyája, több megy bele." Sok gazdasszony jobban szereti,mint a libát. "Jobb a kacsa,mint a liba" - mondja Kakasné Rózsa Zsófi is - "reggel lehajtjuk, estig lent ran az Éren." Iste itt is, ott is asszonyokat lehet látni az Ér-parton, amint kacsáikat hírják: "tasókám, tasókám." Kérés háznál tartanak pulykát,leginkább a falu szélén ragy tanyán, ahol legeltetésükről könnyebben gondoskodnak. Hereié se hasonló a libáéhoz annyiban, hogy a pulyka is a legelőn nő meg és hízik, "lehet i hajtogatni bogarászni a t all ára". Arra is ran példa, hogy két-három pulyka- s libatartő gazda összeszöretkezik s aratás után napraforgószárból ideiglenes kunyhót, ólat állít a határban, kutat ás és váltakozra ott Őrzi a tarlót járó pulyka-s libafalkákat.A pulyka felnevelésérel sok gond van;a tojót költés alatt duggatni kell,igen gyámoltalan a kis pulyka is - "jó bossot" (borsot) dugnak a torkába,hogy erősödjön, lábát pálinkával kenegetik, hogy csalánba teredre el ne nyomorodjon.De fölnerelkedre nagy darabbá fejlődik ós sok pénzt adnak érte. Drága a