Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Buza

dául a zabosbükköny, a lucerna, ujabban a borsó térhódítását - más növényeket viszont saűk keretek közé szorított az a tény, hogy utánuk a buza nem díszlett szépen. Kiss Samu korábban említett 10 hold körüli gazdasagában évrőlévre három és fél, négy hold szántóföldet vetett be búzával. Hasonlóképpen számolta a búzavetés arányát Bedécs Károly is: a 10-12 holdas "fertályföldes" gazdaságokban mindig meghaladta a búzavetés a birtok egyharmadát. A gazda szeme előtt családjának szükséglete, s az értékesítés terve állt, másfelől ügyelt, hogy a földje "foroghasson", ne merüljön ki a tul sok, tul gyakori gabonavetéstől. A kisebb földü embert még jobban szorongatta családja ellátásának gond ja: foldj ének általában felét bevetette búzával, másik felén osztozott a kukorica a többi növénnyel, takarmányfélékkel. Az igazi hármas forgót valójában csak a nagyobb (15 hold feletti) birtokosok valósíthatták meg. Különös gonddal választották ki a búzavetőmagot, "ügyeltünk mindig, három évenként cseréltük a vetőmagot" - magyarázta Bedécs Károly. "Arra is vigyáztunk, ha több darabba vót a födünk, ne pont éppen annak a darabnak kerüljön vissza a vetőmagja. Jobban a szikes fődön termett búzát hagytuk meg vetni." Le elmentek átányiak még Tiszanánára is vetőmagot cserélni,a falun belül pedig "egyik ember a másiktól látta, jobban megfizető a búzája, acélosabb,ugy cserélgette". Némelyik uradalom is ráállt a parasztemberekkel való cserére, máskülönben a részesaratók búzájából szereztek egy-két mázsával. Saját földjén a vetőmagnak való búzát már lábán kiválasztja a gazda: szépen fejlődött s gaztól tiszta darabot keres erre a célra. Ha kiütközne közte a rozs, taTaaszal "rozsolja", kivágja belőle a hosszabbra felnőtt idegen gabonát. A vetőmagnak szánt búzát külön szakaszba rakják a kazalban s gépeléskor a kivert szemet külön megjelölt zsákokba fogják fel,elkülönítve tárolják. A vetőmagok cserélgetésével - melyhez a 20-as évektől hatósági vetőmagakciók is hozzájárultak - végeredményben teljesen kicserélődött az itányon termesztett buza fajtája. A századfordulón még a pirosssemű "bánáti buza" volt a divatos. "Ezelőtt az vét a fontos a kereskedőnek" - mondják a gazdák - "piros legyen.Korán learattunk a székes földeken, pirosabb lett, ha korán aratták." Később azonban bővebbhozamn, nagyobb kalászu, hosszabb szemű fehér buzafajták terjedtek el. Igen kedvelték egy időben a "kisszókácsi búzát" és jó terméseket hozott a "bánknti •