Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Birka

hajtott. "Sgvik «egkezdte a falu egyik részin, másik a másik részin, így haj'.ott ki, oszt ugy rákapott a birka, hogy (behajtásnál) kivált aagátul - ki te, ki! oszt ment be az udvarra." i juhász a, nagy hó leestével, a birkák végleges beszorulása után is gondját viselte a kertekben telelő állatoknak. "Két hétbe, három hétbe kiment, nem rihesedir-e, nem terjed-e nagyon a paklincs." A birkák telelő épülote az "esztrenga" volt, melyből ma már egyetlen példány esm látható., "Olyan forma vót, mint az istálló, csak alacsonyabb vót a falja. Épp ugy megvótak az ollótartó gerendák, mint az istállóba, ugy vót felfázva (vagyis hasonló volt a tető ácsszerkezete) - a bejárat a hosszú ódaián vót, megemelve a tető, oszt széles ajtó rajta." "A bejárata olyan gádor-forma vót kétfelé nyíló ajtóval. Ha szerencsétlenség történt, tódulhatott ki a birka. Most a csepp kis ajtón nem tud kijönni, ha megvesz se..." Az esztrengák a kertekben álltak, vagy egyik-másik esetben az istállós kerttől elkülönült "esztrenga helyen".Idős emberek egybehangzóan erősítik, hogy az esztrengahely akár külön telken, akár a kerten belül azelőtt adómentes volt. Mindegyik "csapatos birkát" tartó gazdának megvolt az esztrengaja, egyik-másik visszaemlékezés azonban azt sejtteti, hogy közös épületei is lehettek a társult gazdáknak. "Vót esztrenga, egy szállás, ez a pásztoré vót... a gazdák készítették közösen, egyik gazdánál állították fel, akinél nagyobb hely vót. Az esztrenga szükség esetén nyáron is menedéket adott a nyájnak. "Mikor az idő gyött, ha látta este, akkor behajtott a juhász az egyik e8ztrengába, akit közelebb ért azokbul, akik össze vótak fogva (vagy talán a közös épületbe). Ha több ideig essős idő vót,csak behajtottak." A juhtartás leírt régi rendjét főképpen két ok fordította át a maira. Egyik volt a birkafajta átcserélődése, a másik a legeltetési rendszer változása. Az uj birkafajta, a merinó, a "selymes birka" viszonylag későn, a századforduló körül, a statisztikai adatok szerint döntő sulylyal 1911 után vált uralkodóvá. Az emlékezet még őrzi elterjedésének mozzanatait. A finongyapjas birka először az ítány körüli uri birtokokon honosodott meg. Emlegetik a Puky tanya egyik bérlőj ót, Engel Jánost, aki egyéb újítások mellett korszerű juhászatot is alapított. Az átányi gazdák közül a század elején Kusper Imre, ötvös Imre és Galvács Sámuel - mindhárman jómódú községi vezetőemberek - hoztak először me-