Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Szarvasmarha

ri takarmányul szükséges ehhez 30CDÖ1 csalamádé termése s Talami a nyá rl lucernából. Kihajtástől aratásig a legelő kitart, addig a tehén meg ran takarmány nélkül is.Amikorra a nyári hőség kiszárítja a legeléket, ( szednetŐTé ralik a csalamádé. Egyesek a csalamádénak szánt fűidet egy hetes időközekben Ültetik be, hogy folyamatosan szedhessékfs csalamádé ész feléig kitart, pótolja még a kukorica fialás is. Novembertől januárig a marhafélének as egyik "itetis" répás törek,a másik kukoricaszár. 3 kéve szár elég egy ökörnek,két tehénnek 5 kéve kell "jobban megkövetel jtlk az ötörtül, jobbam egye aeg a kukoricaszárat, a tehénnél több engedelem vót, ha nem eszi is meg minden csínját*. A teheneknek ez a jő sora viszonylag későn, a nagyobb tejeladás idején alakult ki. Korábban a lovaknak kedveztek, "ahol szíp kövér lovak, ott sovány tehenek" - mondták. Rózsa Mihály "gyönyörű ssíp nígy lova, mellette 12 marha, de a sárba felbukott". "Bózsáékná megtermett a sok széna, áe nem adták a marhának, inkább áruba bocsátották." Azelőtt a buzaszalmát is megetették a tehénnel. "Puha vót, össze vót törve a nyomtatott szalma. Hordtuk kívülről, a kazalból. Sok marha vót és mentül többen vannak, annál étke sebbek, megették. Tavasz fele, máa mikor jobbat kell adni, akkor adtuk az árpaszalmát. Máztuk azt is,de keveset. A lapályos részekrül háromélű sást kaszaiunk, azt vegyitettük az árpa szalmához." "Édesanyám apja" -mondja egyik gazda- "ugy tettttörek aj ja, árpa szalma aj ja, lesárgut a fődhöz, vigyed csak eléje, szereti az. Szerette, mer egyebet nem kapott a boldogtalan." Máskép volt a zselléreknél. "Akinek lova vót, az a lovára áldozott mindent, de akinek csak az az egy teheni vót,mindent abba tett. A masszás tehén mindig különbül nízett ki, mint a nagyobb társulatba." "Arató vót, ríszibe kaszát, ríssibe kapott rípát, csak abba az egy jószágba tette." A szegények hátaltak is a tehénnek; asszonyok, gyerekek szedték árokpartokon a friss füvet s hordták haza hamvasban a tehénnek* Mégis,a gyenge takarmányozás mellett is előfordult, hogy többen nem tudták biztosítani tehenük átteleltetését. "Ősszel, mikor beszorulnám vót takarmánya, vagy nem akart bájolni vele, kiadta fejőre. Csak olya* tehénnel lőhetett, amelyik megellett vagy friss fejős vót* Elvállalta, tavaszig hasZnájja, feji, a borja az üvé lett." Takarmányszük esztendőben még az is előfordulhatott, hogy "két tehenet adott teleltstésre, egyik as üvé lett. Csak teleljeu ki, még örtt..." A zsellérek egyetlen tehenüket szépen megtakarították,kefélget-