Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés

a hatodik érheti pihent, mint ugar.) A nyomásokba osztott "nagy darab" földek mellett minden gazda kapott még ugyancsak hat "kis darab" földöt is a falu alatt, lucernás kertet, kenderföldet, káposztás kertet, rétfőidet s "érkaszálót", - s ezeken már teljesen szabadon gazdálkodott. Itt, a "kis darab földeken" Tetette meg a lábát több uj növényféleség, Így a nagy pályafutás előtt álló luoerna s takarmányrépa. Az 1866-os kiosztás azonban nem sokáig tudta megnyugtatóan elrendezni a határ használatát.A század utolsó éréiben egyre nőtt a nyomásos moreiés ellenzéke, uj, ugar nélküli vetésforgókra,a "szabad gazdálkodásra" tekintő fiatal gazdákból. A támadások célpontja az ugar, pontosabban az ugar be nem retett fele volt. A kortársak előtt ugy tűnt, mintha az egész harc voltaképp az ugarért folyna, - • a döntő összecsapás valóban az ugar-parcellákon zajlott le. 1901-ben több vállalkozó szellemű gazda Bedécs Mihály kocsmáros - maga is régi átányi családból való gazdaember - vezetésével mintegy kihívásképpen bevetette fekete ugarba eső földjét. A nyomásos társulat akkori vezetője, Madarász Sámuel, a régi, község által megszabott közös művelési rend szellemében ezekre a vetésekre rábocsátotta a gulyát .A kártételből per lett, a törvény azonban az újítók mellett állt. A társulat vezetőire hárított tetemes kártérítést sikerűit ugyan békés megegyezéssel lecsökkenteni, de a régi nyomásos művelési rend érvénye ezzel a perrel egyszer s mindenkorra megtört. Az ugarban rohamosan szaporodó, "négy karó közé vett", bevetett parcellák miatt többé nem lehetett ott legeltetni a nyájakat, s fölbomlott az őszi és tavaszi forduló egységes művelésének fegyelme is. A határ áttekinthető, egységesen elrendezett művelési rendje néhány ér alatt összekuszálódott. A falu alatti kis parcellákon megismert uj növényféleségek benyomultak a határ távolibb részeibe is. Az ugar szinte teljesen megszűnt. A nyomások felbomlásával azonban értelmetlenné s rendkívül terhessé vált az elaprózott, nyomások szerinti birtokstruktúra. "Tót aki rettenetesen sürgette a tagosítást" - emlékeznek - "Bányai TJyuri például, 57 darabba vót a födje, de olyan darabokba, hogy csak háromszor fordult benne (az ekével). Sgy vasborona alja nem vót." A tagosítás! eljárás 1913-ban meg is indult, a világháború miatt azonban abbamaradt s csak 1927-ben érkezett el az uj kiosztáshoz. A régi mezsgyék,apró parcellák eltűntek, s a gazdák, aszerint, hogy az "egytagosok" vagy "kéttagosok" közé iratkoztak, egy, illetve