Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Dohány

tők meg az első dohánytermesztési szerződéseket 1952-ben. Az átányi gazdák azonban nem indultak olyan eszközkészlettel a munkának, mint az egykori dohányosok. A régi dohányosok eszközanyaga a következő volt: dohányos taliga, vizes tonna, 2-3 locsoló, utaló, 3-6 lyukaló, 8-10, de nem egyszer egy egész tarisznyára való ültető furkó, 8-10 vagy több füzőtü, több ezer méter dohányzsineg kukával,egy dohánysimítóasztal és hozzá lócák. Volt több kapájuk, hasurájuk és palántás ládájuk.A bálfákat az uradalom adta, az uradalomé volt a szárító pajta is. Az átányi gazdák, ezzel szemben, lehetőleg meglévő, más oélre is szolgáló szerszámanyagukkal próbálták az uj dohányt művelni, kiegészítve azt azokkal az eszközökkel, miket a dohánybeváltó előlegezett nekik. Azt, hogy a felszerelésbe nem kívántak befektetni, azzal indokolják az átányiak, hogy míg az egykori kukások 4 köblös földön kertészkedtek, ők csupán 400 Dölre szerződtek. Ezenkívül csaknem minden "uj dohányosnak" akadt szomszédja, barátja az egykori kukások között, aki kisegítette őket a legszükségesebb szerszámanyaggal. Ezt annál is inkább megtehették, mert egyetlen kukás sem vállalt 45 után szerződéses dohányt. "Megtaláltam mással is a számításom" - mondja az egyik, "örültem, hogy megszabadultam az ültetéstől" - a másik. Szakismeretüket azonban kamatoztatták, mert a tanácsért 6s a segítségért, amivel az uj dohányos gazdát ellátták, az lovasigával szolgált nékik vissza vagy kisegítette alakuló kis gazdaságukat az éppen szükséges szerszámok kölcsönzésével. A dohánymunka első szakasza a palántanevelés. Ehhez február végén, március elején rakják a melegágyat: 400 Oöl dohányültetvényhez 4 méter hosszura és 1 méter szélesre. Minden méterhez egy kocsi istállótrágyát raknak össze négyágú vasvillával. Majd tetejét tenyérnyi vastagon beborítják rostán átszűrt földdel, mit árok partjáról, kerítés tövéről vettek. A melegágy oldalát tutajjal veszik körül: a tutaj 10-15 cm vastagra összefogott izikcsutka, vagy napraforgdszárnyaláb, esetleg deszkakeret, mit a régiek szalmakötéllel kötöztek össze, az ujabbak dróttal. Most csak szabolcsi dohánymagból nevelnek palántát, azelőtt neveltek tiszai, vasvári és számos dohányt is. A télen át harisnyaszárban tartott dohánymagot a kukások ritkás vászonzacskóban, az aj dohányosok kis szürzacskóban csíráztatják s ugy igyekeznek,hogy Jó•'sef nap után egy héttel elvethessék a melegágyba. A dohánymagot faha-