Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
I« abc . (Ssabad gyűjtögetés.) Baloguisyom, Csörötnek, Egyházashollós, Gencsapá'ci, Gyöngyösfalu, Körmend, Lukacshaza, Lipárt, Magyarssecsőd, Mesterháza, Nádasd, Nára, Nagycsömöte, Hemesbőd, Nemesládony, Perint, Föse, Bábafüzes, Repceszentgyörgy, Sorokmajor, Sorkikápolna, Szentkirály, Tanakajd, Yásárosmiske, Zanat. , 11. ab. (Utószedés, pótszüret.) Acsád, Apátistvánfalva, Balozsameggyes, Egyházasrádóc, Pelsőpaty, FelsŐszeleste, Gutatöttös, Gyanógeregye, Katafa, Kámon, Kőszegpaty, Molnaszecsőd, Nagykölked, Simaság, Sótony, Perenye, Porpáo, Rábabogyoszló, Bábakovácsi, Táplánszentkereszt, Telkes, Tompaládony, Vasszécsény. III. (Keresgélés, szedegetés.) Celldömölk, Halogy, Körmend, Nádasd, Neméskölta, Oszkó, SárTár, Sorokpolány, Yasboldogasszony, Tasrár. IV. (Keresés.) Csempeszkopács, Ondód, Zsennye. V. a. Viszák, - T.b. Tokorcs. Bő községből arra ran adatunk, hogy a lécskál sző jelentése: n fa alól gyümölcsöt lopTa fölszed 1 * (pl. diót lécskál). Ez az egyetlen adatunk arra, hogy a szedegetés lopva, titokban történik, mert már lopásnak érzik. A szó jelentésráltozatai a megye területán kisebb, elhatárolható részekre, körökre nem korlátozódnak: az egész megye területéről Tannüc adataink a "szabad gyűjtögetés" emlékére. A konkrét, meghatározott munkát érzékeltető jelentés a "pőtszüret, utőszedés" formájában a magántulajdon előtérbe helyeződését, minden morzsa betakarításának fontosságát emeli ki, a társadalom egy részét, a földnélkülieket kizárja ennek lehetőségéből. A "keresgélés, szedegetés" jelentésnek már nincsen jogokat érzékeltető jellege,magát a tevékenységet jelenti ősapán. A többi jelentés pedig egészen elront jellegű, átvitt értelmű.^ 6 Megemlítjük még, hogy a Kemenesalján (a sárvári,celldömölki és a vasvári járás egy részén) a lécskál sző használata már nem általános. Igen sokan használják a kór é az ál^kóré likőré sz . szót, a léoskál sző I—II. jelentéseiben. Már a Magyar Tájszótár (1838) is kemenesali szónak ismeri kórész, 'kórász alakokban s jelentését ma is a lécskál és a böngész igék jelentésével hozza kapcsolatban A kóró szóval valő összefüggése arra utal,hogy ezen a vidéken nem a makkos gyümölcsök szedegetése, hanem a kórós növények termésének a gyűjtögetése volt már a régi időben is előtérben.*'" 7
