Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

a Munkát, - "terüli, mellőzi, válogatja". Czuczor-Fogarasi szerint a lécskál sző jelentése: N a szőlő-, gyümölcs- vagy kukoricaszedés után keresgélve járkál, s az elmaradott fejeket összeszedi." Feltörése sze­rint a sző gyöke "talán a léha szóval áll rokonságban, mintha rolna lébicskái , azaz a léha, vagyis üres tőkéket, szárakat sorra nézkéli." Rapaios szerint böngészést jelentő szaraink két jelentés körül csopor­tosulnak: 1/ egyesek bogyószerű terméseket jelentenek (a böngés z ige alapszará a bön ge . olyan kösnér, mely ma már nem él a köznyelvben); 2/ másik az ehető nörényt ragy agy részét (gumóját,gyökerét) jelentik, aszerint, hogy melyik részét fogyasztják. 172 A magyar tájnyelvi lécaka "böngészés" változat alapszara a szlerén léska~lecka alakváltozata "apró mogyoró" jelentésű szó lehetett. A horvátban leáka . a szlovénban leáka . vagy lesca (Hafelnussbaum; mindkettőben leanök "mogyoró*" jelen­tésű szavak közismertek. 173 Pável ígoston szerint az általába.* szlovén nyelvhasználattól eltérően magyarországi vend nyelvjárásokban k, slőtt gyakran találunk c-t & helyett. 17 * Feltételezhető, hogy valóban a köz­ismerten szegényes körülmények között élő vend lakosság ma már talán kevéssé használt szava és gyűjtögető gyakorlata volt az alapja a lécs­ kál sző meghonosodásának is. 175 Anyaggyűjtés híján egyelőre csak fel­tételesen utalhatunk a vend vidékeken lévő gesztenyések és a Vas me­gyei gesztenyés "szigetek" közvetlen összefüggéseire is. A szedegetés gyakorlata mindenesetre kultúránk igen régi elemeit őrzi,s további ku­tatása jelentős eredményekkel kecsegtet. Joggal tételezhetjük fel,hogy a lécskál szó valóban a mogyoró, tehát makkos gyümölcs szedését jelentette eredetileg, nemcsak az álta­lunk vizsgált megye területén, hanem jóval nagyobb vidéken is, majd i­dővel a gesztenyének a mogyoró összeszedéséhez hasonló módon való ösz­szegyüjtését értették alatta. Ahol sok mogyoró vagy sok gesztenye ter­mett "szabadon",ez a szedegetés mindig a létfenntartás jelentős mozza­nata volt, mert másfajta élelem szűkösen termett. Gesztenyés vidékein­ken a primitiv gyűjtögető életforma folytonos megújulási lehetőségei­ről a természet bőkezűsége a gesztenyefák utján napjainkig gondosko­dott. A lécskál szónak az az arcahikus jelentése azonban nemcsak a makkszerű és ehető egyűmölcsökre korlátozódik, hanem másfajta gyümöl­csökre és terményekre is kiterjed. Nemcsak tevékenységet, hanem régi jogszokást is őriz a sró jelentése, amint ezt a következő jelsntésvál­tozatok 176 igazolják: I. Szabad gyűjtögetés ts keresgélés bárki által, - magántulaj-

Next

/
Thumbnails
Contents