Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
33. Bapaics: MGy. 67. 34. Barcsi: SzfSz. 94. Tö. Hyr. 11 : 167., 13:500., 16:449., 27:150. 37:124., Hly. 12:213. 35. OklSz. 301. Tö. Dornyay Béla: Három zalamegyei öreg fáról.ferm.Tud. Közlöny 1931. évf. 36. Bátky Zsigaond: Gesztenye és származékai. Föld és Smber 1922. évf 62-63. Bapaics: MGy. 79. 37. Paner Arnold: Adatok a magyar ksrti kultúra történetéhez. Szombat hely, 1926. 23. (Lippay János hatását és működését főként.) 38. Rapaics: MGy. 69. 39. Penyigey M. Dénes; Kertészeti Szemle 1935. évf. 103. 40. fi ayer Gyula: Tasvármegye fejlődéstörténeti növényfőldrajza és praenorikumi flórasáv. Tasvármegyei Múzeum I. éTkönyre. Szombathely 1925. 22-23. 41. Izeket az egyezéseket a néprajzi jelenségek tárgyalásánál részletesen feltárjuk a továbbiakban. A Kemenesalja c. lapban 1933. jan. 22-én találtunk egy tárcát,(Margit: A gesztenyefa árnyékában.)mely szerint "ott áll a nagy gesztenyefa a szőlőhegy alján a présház kö~ zelében." Szent Sebestyén felől fuj az őszi szél, szüret után, s még mindig kisértenek a vidám emlékek a nagy gesztenyefa alatt, honnan az egész Muravölgyön végig lehetett látni. Szabadhegy (Stánofcá) lakosai a monda szerint 1500 körül a Geszte nyés (Küstanofci) szétszóródott lakosaiból települtek meg uj helyükön. (Pável Ágoston: A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana. Bp.1909 3.) Kustanóc neve 1476-ban fordul elő Kustanolcz . Kysthanoyo alakban.Köit.i^mesi bir tok volt. (Csánki: Morsz.tört.földr. 770.) 42. Takaros Kálmán: A Szentgotthárd-muraszombati járás ismertetése. Szentgotthárd, 1939. 50. • 43. Dunántúli Szemle, 1941. évf. 331. 44. Takaros: i.m* 143., 228. 45. Erdészeti Kisérletek 1911. évf. 46. Chernél Kálmán: Kőszeg jelene és múltja. Szombathely, 1877.1, 5.; Kogutovitz: i.m. II. 247. 47« Borbás Tince: Tasvármegye növénygeográfiai viszonyai.(Magyarország Tármegyéi és Tároséi c. sorozat Bp. 1898.) 518. 48. Tö. "Hálunk eredetiségét azért érheti gyanú, mert hazánkban kelet felé más hegyrendszeren a szelid gesztenye nem eredeti, hanem ültetett." I.m. 519,
