Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

neK felejtkesrén ez illetmény jó akarata Térésben az Emberségnek kötele sségérttl. Ebben raló mértékletlenségéért se a' Szőllő Pásztorok, se a' Hegy Mesterek Förben ne essenek az Igyházi Babérral, hanem azt meg tisztelrén szép Szó

Tal intsék és as Uraságnál xsg jelentsék** Is a két kösség artikolnsaiban as utasemberek ssedegetési jogáról is megemlékszik, "la Talami nton Járó bé menrón a' Gyeptn beiéi és a' Szőlő Pásztort meg kiáltyo (kiáltja) háromszor, as elő JöTén adjon nékie ételére akár Gyttmöltsöt, akar Szőlőt. Ha elő nem jSn is, két Tagy báron fejet az utas Zaber szakaszthat,azoníellyül ha mi tékozlást téssen, megbüntettetik." írre az intézkedésre azért Tolt szükség, mert egész sereg községben (pl. Derecske, Borgáta, Baltarár) a szőllők között raló járkálás is szabályozra Tolt. "Igyik szomszéd az másik SZOBszéd szélein által ne menjen és sem szőleit, sem gyümöltsét le ne szakassza 4 forént Tagy 12 páltza büntetés alatt." Látni Talő, hogy nemcsak a szőlőkben raló kártételek elkerülése, hanem a lopás meggátlása Tolt oka inkább ennek a határozatnak.! Fölsó Szelestei Szent Grö

rgri Hegrnek 1643.ári Begistroma és a Gnari Hegy Tám Könyv egyformán kimondja, hogy "Talaki szőleibttl almát,körtTilt és egyéb gyttmöltsöt az szomszéd széleiből által szed, 4 forénton maradgyon és az Káros Embernek is keresse kedrét." A Mihálfai Hegynek Igaz sága, a' kiTel a Hegyet oltalmazzák a TU. Artikulusban mondja ki, hogy "ha Tälamelly Embernek a' Hegyen Gyttmöltaö terem, akármi ni

»Tel nereste8sék,aTsgy földben Dinnyét Tagy Talamit termeszt és azon találtatik Hír nélkül Talaki, 4 forintra birságoltassék." A kemenessömjéni artikulus azt is előírja "midőn Talaki Fástul GyUmöltsöt ád el Tidéki Embernek, akkor tartoznak az Hegy Mester, agy az Szőlő Pásztor Tigyázni a' Tidéki Emberre és a fa Gyttmöltstlil egy-egy garast köteles adni." Nemcsak a gyümölcsöt, hanem a fát, a tőkét is védték a garatdálkodók ellen. A felsőszelestei artiknlns szerint, ha "Talaki OltoTánt, Fartflt, Szőllőkarót Tagy egyébfélé Gyümöltsfát más Ssőlleibül el rissen és el lop, avagy le rágh, szőleit Teszesse el, 's szőlő örökségét a' hegyen soha ne tartson, ha szőleje nem lassen« meg bizony odrán 20 forinton conrincáltassék." A nagycsömöteiek szerint: "Minthogy sokféle Emberek ragynak, kik a* Szőllő Hegyre fáért járnak, ott a* Fát el lopják, ragy őszre szedik, azért, ha illetin rossz emberek meg találtatnak, akik másnak Fundussán a' Fát lopják, ha megfogattatnak, mindenektül ralami relék vagyon, meg fosztassanak, örök(re) el ressrén tőlök, de azonkirul 12 forintra büntessenek." A Göősfai Helység 1730. é-