Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

neK felejtkesrén ez illetmény jó akarata Térésben az Emberségnek köte­le sségérttl. Ebben raló mértékletlenségéért se a' Szőllő Pásztorok, se a' Hegy Mesterek Förben ne essenek az Igyházi Babérral, hanem azt meg tisztelrén szép Szó Tal intsék és as Uraságnál xsg jelentsék** Is a két kösség artikolnsaiban as utasemberek ssedegetési jo­gáról is megemlékszik, "la Talami nton Járó bé menrón a' Gyeptn beiéi és a' Szőlő Pásztort meg kiáltyo (kiáltja) háromszor, as elő JöTén ad­jon nékie ételére akár Gyttmöltsöt, akar Szőlőt. Ha elő nem jSn is, két Tagy báron fejet az utas Zaber szakaszthat,azoníellyül ha mi tékozlást téssen, megbüntettetik." írre az intézkedésre azért Tolt szükség, mert egész sereg községben (pl. Derecske, Borgáta, Baltarár) a szőllők kö­zött raló járkálás is szabályozra Tolt. "Igyik szomszéd az másik SZOB­széd szélein által ne menjen és sem szőleit, sem gyümöltsét le ne sza­kassza 4 forént Tagy 12 páltza büntetés alatt." Látni Talő, hogy nemcsak a szőlőkben raló kártételek elkerülé­se, hanem a lopás meggátlása Tolt oka inkább ennek a határozatnak.! Föl­só Szelestei Szent Grö rgri Hegrnek 1643.ári Begistroma és a Gnari Hegy Tám Könyv egyformán kimondja, hogy "Talaki szőleibttl almát,körtTilt és egyéb gyttmöltsöt az szomszéd széleiből által szed, 4 forénton marad­gyon és az Káros Embernek is keresse kedrét." A Mihálfai Hegynek Igaz­ sága, a' kiTel a Hegyet oltalmazzák a TU. Artikulusban mondja ki, hogy "ha Tälamelly Embernek a' Hegyen Gyttmöltaö terem, akármi ni »Tel neres­te8sék,aTsgy földben Dinnyét Tagy Talamit termeszt és azon találtatik Hír nélkül Talaki, 4 forintra birságoltassék." A kemenessömjéni arti­kulus azt is előírja "midőn Talaki Fástul GyUmöltsöt ád el Tidéki Em­bernek, akkor tartoznak az Hegy Mester, agy az Szőlő Pásztor Tigyázni a' Tidéki Emberre és a fa Gyttmöltstlil egy-egy garast köteles adni." Nemcsak a gyümölcsöt, hanem a fát, a tőkét is védték a garat­dálkodók ellen. A felsőszelestei artiknlns szerint, ha "Talaki Olto­Tánt, Fartflt, Szőllőkarót Tagy egyébfélé Gyümöltsfát más Ssőlleibül el rissen és el lop, avagy le rágh, szőleit Teszesse el, 's szőlő öröksé­gét a' hegyen soha ne tartson, ha szőleje nem lassen« meg bizony odrán 20 forinton conrincáltassék." A nagycsömöteiek szerint: "Minthogy sok­féle Emberek ragynak, kik a* Szőllő Hegyre fáért járnak, ott a* Fát el lopják, ragy őszre szedik, azért, ha illetin rossz emberek meg talál­tatnak, akik másnak Fundussán a' Fát lopják, ha megfogattatnak, minde­nektül ralami relék vagyon, meg fosztassanak, örök(re) el ressrén tő­lök, de azonkirul 12 forintra büntessenek." A Göősfai Helység 1730. é-

Next

/
Thumbnails
Contents