Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
hogy fiikor verik a iát, hogy jöjjön ki és szedje össze a magáét. As is előfordult már ; hogy a fa tulajdonosa szomszédjai földjén a nekik járó részt külön zsákokba összeszedte és hazavitte nekik,mint ami jogos tulajdonuk, ha azok a verés munkájában valami elfoglaltság miat- nem vehettek részt. Van ugy is, hogy a szomszédok egymástól függet" afll másmás időpontban szedik le ugyanarról a fáról a részüket. Hígon a szomszédnak jogában állott a földjére átnyúló ágat levágni, de ma már nem szoktak ilyet tenni, ha vannak is nézeteltérések a fa ágai miatt. Nem éri meg az ilyesmi a veszekedést, a rossz szomszédságot. Nemcsak a gesztenyére, s nemcsak a jelenben,hanem már a régiek nél is érvényesek voltak ezek a szokásban meggyökeresedett jogi szabályok. A szombathelyi szőlőhegy 1813. évi articulusaiban* 66 olvashat juk a következőket: n Hogy ha Valamely Gyümölts termő fa két Tagy több szomszédok között Hegyes, vagy közös, annak gyümöltsét egymás híre nélkül szedetni, vagy leszedése, vagy leveretése végett azon fára föl menni, mégis a* Szomszéd fundusára hullott gyümöltsöt felszedni, vagy fölszedetni,az okozott kárnak megtéréttésén kivül 2 f. büntetés alatt szabad nem lészen oly hozzáadással, hogy a» közös barázdába hulló gyümöltsokét is két felé köteleztessenek hányni". (VIII. Art.) A Vönczök felett levő Vass Hegynek 1778-ban Szabott Rendelései szerint "ha valamely embernek ollyan helen vagyon a' Termő Fájó, hogy annak az ígo a' másikra áltól hajulna, azon termett Gyümölts kettőjöké légyen és Idgyütt szedgyék fely". (VIII. Art.) A nagycsömötei szőlőhegy 1818.évi articulusai szerint a szomszéd földjére áthajló gyümölcsfa ágáról a gyümölcsöt a fa tulajdonosa és híre nélkül 25 zr büntetés alatt leszedni nem szabad "mindazonáltal a* Fának tulajdonosa a' midőn maga a' Gyümöltsét le szedi, Szomszédjának tudtára 's hirül adni tartozik". Ebből a körülményből arra következtethetünk, hogy a tulajdonos mégis csak adott valamit a termésből a szomszédnak is, az azonban az ő tetszésétől függött, hogy mennyit. Nem mindegyik articulus ilyen homályos; a kápolnai, mihályfai, meszleni artikulnsok megegyeznek abban, hogy csak az szedheti le a fáról a gyümölcsöt, "akinek a* szőllőjében van a' fa", a termő fa törzse. A lehullott gyümölcsöt a szomszéd szabadon felszedheti a maga területén, de sem rázni, sem verni nem szabad néki a fát. A sitkei hegybéli artikulus szerint a szomszéd a fa alól szedhet hullott gyümölcsöt és az ágáról is szakaszthat, de csak annyit, amennyit a fa alatt megeszik. Haza tarisznyában, vagy zsákkal nem vihet. A kissomlai 1749. évi és a borgátai 1740.évi articuiusok szerint a hullott gytlmöl-