Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
száraztyák és le-vonnyák a' haját, a' hártyáját-is, p s kenytret sütnek belőle, avagy kását főznek tejjel a' lisztblíl. Egészen is neg-főzik disznóhússal. Egyébként mi-nálunk nem igen élnek vele az étkekben, hinnem az allaputredákban, leves pástétomokban és mikor malaczot, ludat, tyúkot sütnek, azt megtöltik véle, »s jő Ízt ad néki*. Mátyus szerint is "borjúhússal, és kövér tyúkkal főve mind a' húsnak, mind &° lévnek kedves Ízt tsinál és káposztába főve, annak lazálő, lotsos erejét gátolga t ja". É Kőszeg vidékén a gesztenyeliszt úgy készül, hogy a megdarált gesztenyét kenyérsütés után kemencében jól kiszárítják, de szoktak meleg napon is szárítani. Zacskóba rakva száraz helyre felakasztják,hogy meg ne dohosod ion , . Évekig is eláll, éppen olyan, mint a szárított gyümölcs. Nemcsak darálni, hanem mozsárban zúzni, kisebb malomban t öretni is szokták a lisztnek való gesztenyét. Imikor használják, meleg vízben vagy tejben felfőzik, ki vaníliával, ki citrommal,ki rummal íc iti és pirének lepónybe-tortába tölteléknek használják. ("Rummal a issgjobb!" - jegyzi meg Kovács bácsi).Telemben majdnem mindenki csinál gesztenyelisztet, ha olcsó a gesztenye és nem érdemes eladni. Cákon azonban »*& szeretik és nem is nagyon csinálják. 1 svájciak és az olaszok a gesztenyelisztet hasonló módon is használják, elsősorban azonban kenyeret sütnek belőle, 156 nálunk gesztenyelisztből kenyeret még szükség esetén sem tudnának készíteni; hallottak róla, de nem ismerik. Nem ismerik a svájci bonyolult és szárító és füstölési módokat sem. 157 A falusiak (az öregek) a püré tejszínes városi formáját sem készítik, mert "'nem szeretik az ízét" - mondják. Mátyus István írja, hogy "a' jó-féle gesztenye egész Rurórábf?:i közönséges eledel. A' jő gyomruak és serényen dolgozók bátrabban ehetik, de akik kevés Gommotiot tesznek, mind szőkébben költik est,a* magok egésségének annál többet használnak. A sokat ülő, vese-fájásokkal, kőlikával, hasdagadással, gyomor és főfájással bajlódó személyeknek és akiket az éjjeli meg nyomatás gyakran tart, tudják-meg, hogy nekik a» gesztenye mindenképpen készítve ártalmas, 's ha sokat ennék valaki belőle, »s mustot vagy uj sert innék rá, könnyen halált is okozhatna". A jő velemiek és cákiak gyakorlata azonban egy pár évazázad óta teljesen megcáfolta Mátyus doktor intelmeit, melyekhez méltán csatlakozik a következő szóbeszéd is; "Tapasztalták némellyek azt is, hogy akik ookáig gesztenyével éltének, a*.tói rendkívül megtetvesedtenek". Ma már tudjuk ;il, hogy a gesztenye nagyrészt szénhidrátot.
