Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
oldalát, Tagy oldalait is körülrakják szénával, hogy a pince melegebb legyen* 1 gesztenye pedig nem szereti a meleget} hamar ki - irázik a fülledt levegőben. A pince szélérzékeny, oldalára,Tagy az el sjére kiugrott tornácot is képeztek ki sok helyem, hogy as oldalára, agy az elejére rakott széna a megázástől némiképpen védve legyen«As a véleménye^ hogy a széna e módon való* tárolása, a ház melegének ilymódon való fokozása a falak és a tetőszerkezet kialakulásában is szerepet játszott valamikor.''' 2 Az a körülmény, ha a gesztenyésekben levő "pincék" esetleg 3-4 évszázaddal előbb épültek, azt mutatja, hogy tulajdonosaik számoltak a gesztenyés pusztulásával és esetleg uj szőlő telepítésével, azért nem bontották le. Olyan előrelátással azonban nem számolhatunk, amely nemzedékek hosszú sorának érdekeivel ellentétben számol egy negyén távoli jövőben megvalósulható gazdasági ténnyel. Inkább azt kell feltételeznünk, hogy azért nem bontották le a rozzant kis épületeket, amelyeknek értéke legfeljebb a bennük levő faanyagig terjedt, mert ezek a kunyhók déli fekvésüknél fogva meleg és száraz tárolőhelvigégék voltak. Segítségükkel az un. hegyi széna tárolásának a kérdése is megoldódott. As aránylag meredek hegyi lejtőkön ritkán találunk nyársáé boglyákat. mert csak abban az esetben tárolják így a szénát, ha a csűr (szénáspajta) teljesen megtelik. Gyűjtésünk időpontjában az un. gesztenyés házikókat leginkább széna tárolására használták, a házikó tehát a csűr szerepét is betöltötte. leleményünk szerint e házikók mutatják legjobban, hogy a tető egyik funkciója a kezdet kezdetétől fogva a helyiség melegen való tartása volt. A primitiv zsuptetŐ, széles eresze, búkra álló kontyos végződése nem a helyben rendelkezésre álló szalma miatt alakult ki ilyenre, hanem részben a vízelvezetés, részben a hőszigetelés céljait szolgálva formált ki egy helyi "ritmus"-t,sajátosságot,ismétlődést a megoldások azonosságában. Századok folyamán ezeknek a házikóknak a helyiségeiben a meleget a padláson és a házikó oldalai mellett felhalmozott hegyi széna, falevél stb. tartotta. A tetőnek védenie kellett a meleget tartó anyagot is: így alakult ki az igen széles, ernyő szerű eresz és orrszerű előrésze. Sápjainkban a szénát különösen ott tartották kinn, a h egyben . - értsd: a pincében . - ahol vagy bort, vagy gyümölcsöt, yagy éppen gesztenyét is tartottak. JEz azonban nem jelenti azt, hogy az épület megmaradását csupán az a funkció biztosította, hogy széna tárolására kiválóan alkalmas volt*
