Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
TÖRTÉNETI ADATOK - Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései (1603-1862)
40. Kiss Géza : .m. 114-5. 41. Csillérr Klára : Házassági szerződések. Ethn. LVIII (1947) 276-9. 42. Domonkos Ottó : Móring levelek Sopron vidékéről. Néprajzi Közlemények II, 1-2. (1957) 319-24. 43. fíof?r T ?iBttB' Házassági szerződések KülsŐTatról. Néprajzi Közlemények II, 1-2. (1957) 325-23. 44. A már említetteken kívül (24. és 40. jegyzet) Tafferner közölt idézett müvében 1794-ből és 1863-ból két németnyelvű házassági szer ződést (71-73.lapok), Kodolánvi szintén két (magyar) házassági szerződést adott közre Vajszlóról (Baranya m.), hivatkozott munkájának 83-85. lapjain, de ezek arra a speciális esetre példák, amelyre már a 24. jegyzetben rámutattunk: a legény vőnek megy és az ipa örökbe fogadja. 45. Nagy József : i.m. Ethn. II (1900) 321. 46. Ezt az 1840.IIII.tc. 85.J-a határozta meg a férfi társadalmi helyzete szerint 400, 200, illetve 40 forintban, azzal a megkötéssel, hogy a nő második házasságában ennek csak felét követelheti. — A népi jogszokások szerint "törvényes" hitbér már korábban ismeretes volt, legalábbis az örségben, mint erről Nemes-Népi Zakál György fentebb idézett, 1818-ban írott sorai (lásd a 11. jegyzetnél) tanúskodnak. A törvényes hitbért Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének 1928as Törvényjavaslata ( Tarkán? Szűcs Brno szavaival — i.m. 59.) "avultsága miatt mellőzi!" 47. Az írott hitbérre nézve a jogászi álláspontot legutóbb Almási An tal szögezte le "Házassági jog" címá munkájában (19. 7. pont). In» Magyar magánjog. Főszerkesztő Szladits Károly . II. kötet. Családi jog. Bp. 1940. 48. Almáéi A n t,a;i • i»m. 20. J 1. pont. 49. "Az írott hitbérre irányuló kötelemnek tárgya nem csupán pénzszolgáltatás, hanem minden más vagyoni jellegű juttatás is lehet." ( Al mási Antal i.m. 19.5 7. pont.) 50. "Nincs ... kizárva,hogy a szerződő felek csupán a házasság megszűnésének egy bizonyos m ódiát jelöljék meg olyannak, amely az írott hitbért esedékessé tsszi" (u.o.). Almási egy kúriai döntés alapján (K. 1195/1930. MST. XXIV. 75.) megállapítja,hogy [a ez a leggyakoribb eset népi házassági szerződéseinknél, azzal a különbségjel, hogy ezek — mivd szú.te m nden
