Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

TÖRTÉNETI ADATOK - Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései (1603-1862)

tőnkben kitértünk, ezért csak röviden összegezzük a fentebb már elmondottakat, amikor megállapItjük,hogy a siklósi reformátusok a mnlt század elejétől a hatvanas c'v, kig a házasságkötések többségében (az esküvőt megelőzően,^' esetleg annak napján) kötöttek házassági szerződéseket, legtöbbször a pap előtt, ritkábban a városházán* Széket a szerződéseket irásba foglalták, sőt — mintegy "hiteles hely"-en — az eklézsián őrizték, vagy ugy,hogy beírták (bemásolták) őket az anyakönyvbe, illetve a presbiteri jegyzőkönyvbe, vagy pedig ágy, hogy az eklézsia ládájába tették. 1 szerződő felek legtöbbször a jövendő házastársak voltak, de akad példa arra is, hogy egyik vagy másik (esetleg mindkát) részről szülők (vagy legalábbis a szülők jelenlét ében, illetve beleegyezésével) kötötték a szerződéseket.

68 Az anyagból kiderül az is,hogy ezek a szerződések nem kötődnek egy bizonyom társadalmi helyzethez,vagyoni állapothoz, ugyanis a szerződő fel<-k közö t (akiknek túlnyomó többsége természetesen földműves volt) találunk (feltehetően és a szövegből ki érezhetően) vagyontalan obsitos katonákar,^ urasági és egyéb cselédeket,'® iparosokat,'' ér7? 73 telmiséeieket, .őt — nemeüeíiet is. 7A Az özvegyek házassági szerződései * csupán annyiban különböznek a többitől, hogy — ha egyáltalán vannak -— a már életben lévő gyermekekre vonatkozó intézkedéseket, kikötéseket is tartalmaznak. A szerződések túlnyomó többségében szövegszerűen is szerepel az, hogy bármelyik fél magtalan ..alála esetében válik esedékessé a móring, azok a szerződések, amelyek ezt nem tartalmazzák, szinte kivétel nélkül az említett, szűk rubrikákba szorított utalások. Egyetien szövegünk sem beszél arról, hogy a szerződés mikor vesz i hatályát, kivéve azokat a speciális szerződéseket,amelyek vőség esetében a viszonthitbért csak feltételesen ajánlják meg,arra az esetié, ha a vő feleségének halála után nem akar a háznál maradni, ugyanis e szerződések egy rnsze olyan, hogy az ipa az asszony halála után ("ha jói viseli magát") erőkbe fogadja a vőt és újra kiházasitja. Az ilyen fiul fogadási szerző esek ritkák.'** Részletesebb tárgyalást igényel az a kérdés, hogy miből állott a móring A férfi részéről legtöbbször pénz vagy pénz is (Összesen 215 esetben), amelynek összege a minimális 4 forinttól 600 forintig terjedt, a nő részéről pedig leggyakrabban az ágynemű ("fél ágy" — ami általában 1 párna, 2 vánkos, 2 lepedő — 104 esetben,vagy pedig "egész