Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

TÖRTÉNETI ADATOK - Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései (1603-1862)

akiket azzal cáfolnak,"hogy ott a' Leányt ugy Teszik mint a Barmot a' Vásárban",és a jegyadás ás móringolás általános voltát bizonyítTa ezeket írja: "A' kik ezt különösen tartják gondolják meg először azt hogy másat a tehetősebbek melly sok drága jegyeket adnak — gondolják megesem kívül a már ma nagyon közönségessé lett Moringoláson — Hazánknak majd minden részeiben, nem tsak a* lőz Hép közt, hanem a nagyobb Famíliák közt is — melly sok nehézségek támadnak* Ha a' Legény moringol, sst kÍTánnya hogy a' Leány is moringoljon, még pedig annyit a' mennyit ő. As elől forduló nehézségek miatt gyakran egymással fel hagynak* la ezeket a' Leány vásárlásnak nem mondjuk, a' Baranyai szokást is leg a~ lább ennyibe tekintsük."

13 Bddig idézett történeti adataink, valamint Résé Bhsel Sándornák a Honderű 1845-ös évfolyamából idézett, németségre vonatkozó sorai ("... a násznagyok megíratják a házassági szerződést,s a felbontó rész terhére, nagyobb értékű kötést tesznek.")

14 tehát nem igazolják a tájszótárak egyik meghatározását sem, ellenben kibontakozik belőlük a III* század elei móringolás képe: a móring (gyermektelen halál esetére) kikötött hitbér. 1 "recens" néprajzi adatok többsége is ezt a képet tárja elénki ilyen értelmű adatunk van Nyitra megyéből,

15 Bács-Bodrog-megyáből,

15 Sorkitótfaluból (Tas m.),

1

^Nagybakónakról (Zala m.),

18 Lajoáfeomárembél (Veszprém m.),

1

^ Somogy megye lengyeltóti járasából,^ a vasi Hegyhát vidékéről,

21 Felsősegesdről (somogy m.),

22 Kölesdről (Tolna m.),

2

^ a Balaton mellékéről,

24 Göcsej és Hetes vidékéről,Hódmezővásárhely vidékéről.

26 Szokolyáról (Hont m.),

27

(németektől) Vértesboglárról (lejérm.),

28 Kiskunhalasról (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.), 29 Kocsról (Komárom m.),

30 Ormánságból,

31 Őrségből.

32 Izek az adatok Bá lint Sándor meghatározását teszik legelfogadhatóbbá, bár ebből ugy tűnik, hogy csak özvegy emberek mőringolnak.

33 i Csttrv-féle meghatározásra, amely szerint a móring Szamosháton a hozományt ielenti, csak nagyon távoli területekről van példánk: Somogy megyéből, 4 Nemespátróról (szintén Somogy m.),

35 és Kapuvárról (Sopron n.),

36 de ez utóbbi adat már erősen kétséges, ugyanis ugy tűnik, hogy a hozományt a férj adja, ez pedig elképzelhetetlen. Mindenesetre a móring szó jelentésváltozásának erre az irányára is Ügyelnünk kell a további kutatásoknál. A harmadik, Kereszte

s-féle meghatározás alapjául csupán a szóanyag összegyűjtőjének, Kiss Gézának egyik müve szolgál,az Oríiánysági Szótár móring szavának értelmezése szinte szó szerint ebből vétetett