Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

TÖRTÉNETI ADATOK - Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései (1603-1862)

akiket azzal cáfolnak,"hogy ott a' Leányt ugy Teszik mint a Barmot a' Vásárban",és a jegyadás ás móringolás általános voltát bizonyítTa eze­ket írja: "A' kik ezt különösen tartják gondolják meg először azt hogy másat a tehetősebbek melly sok drága jegyeket adnak — gondolják mege­sem kívül a már ma nagyon közönségessé lett Moringoláson — Hazánknak majd minden részeiben, nem tsak a* lőz Hép közt, hanem a nagyobb Famí­liák közt is — melly sok nehézségek támadnak* Ha a' Legény moringol, sst kÍTánnya hogy a' Leány is moringoljon, még pedig annyit a' mennyit ő. As elől forduló nehézségek miatt gyakran egymással fel hagynak* la ezeket a' Leány vásárlásnak nem mondjuk, a' Baranyai szokást is leg a~ lább ennyibe tekintsük." 13 Bddig idézett történeti adataink, valamint Résé Bhsel Sándor­nák a Honderű 1845-ös évfolyamából idézett, németségre vonatkozó sorai ("... a násznagyok megíratják a házassági szerződést,s a felbontó rész terhére, nagyobb értékű kötést tesznek.") 14 tehát nem igazolják a táj­szótárak egyik meghatározását sem, ellenben kibontakozik belőlük a III* század elei móringolás képe: a móring (gyermektelen halál esetére) ki­kötött hitbér. 1 "recens" néprajzi adatok többsége is ezt a képet tár­ja elénki ilyen értelmű adatunk van Nyitra megyéből, 15 Bács-Bodrog-me­gyáből, 15 Sorkitótfaluból (Tas m.), 1 ^Nagybakónakról (Zala m.), 18 La­joáfeomárembél (Veszprém m.), 1 ^ Somogy megye lengyeltóti járasából,^ a vasi Hegyhát vidékéről, 21 Felsősegesdről (somogy m.), 22 Kölesdről (Tol­na m.), 2 ^ a Balaton mellékéről, 24 Göcsej és Hetes vidékéről,Hódmező­vásárhely vidékéről. 26 Szokolyáról (Hont m.), 27 (németektől) Vértesbog­lárról (lejérm.), 28 Kiskunhalasról (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.), 29 Kocsról (Komárom m.), 30 Ormánságból, 31 Őrségből. 32 Izek az adatok Bá­ lint Sándor meghatározását teszik legelfogadhatóbbá, bár ebből ugy tű­nik, hogy csak özvegy emberek mőringolnak. 33 i Csttrv-féle meghatározásra, amely szerint a móring Szamoshá­ton a hozományt ielenti, csak nagyon távoli területekről van példánk: Somogy megyéből, 4 Nemespátróról (szintén Somogy m.), 35 és Kapuvárról (Sopron n.), 36 de ez utóbbi adat már erősen kétséges, ugyanis ugy tű­nik, hogy a hozományt a férj adja, ez pedig elképzelhetetlen. Minden­esetre a móring szó jelentésváltozásának erre az irányára is Ügyelnünk kell a további kutatásoknál. A harmadik, Kereszte s-féle meghatározás alapjául csupán a szó­anyag összegyűjtőjének, Kiss Gézá­nak egyik müve szolgál,az Oríiánysági Szótár móring szavának értelmezése szinte szó szerint ebből vétetett

Next

/
Thumbnails
Contents