Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Katona Imre: A kubikos munkástelep és építményei

ellenőrzés nélkül is ugy folyik a munka, mint egy tervszerű hadművelet,

1

^ a telepi élet is ritkán zökken ki a rendes kerékvágásból. Érvényre jut a közvetlen,azonos érdekeken alapuló társadalmi ellenőrzés, bizonyos idő elteltével az üzemhez hasonlóan egységesül a telepi munkásság: egy-egy fontos hir - különösen a szombati fizetés - pillanatok alatt végigfut az egész vonalon,

2

** nemkívánatos elemek közeledtét megbeszélt jelszó tudatj a,

21 a bajbajutott társat kunyhóról-kunyhóra rejtegetik, szükség esetén az egész vonal egyszerre áll le a munkával, vagy forradalmi megmozdulások során ostrom alá veszi a vállalati barakkot munkakönyvért, élelemért stb.

2

* Csendesebb időkben közös bálokat

2

*' és gyűléseket tartanak a telepen, rendszerint a kantinban.

26 E társas összejöveteleken a rendről és fegyelemről maguk a munkások gondoskodnak,mint ahogy rendőr és utcaseprő nélkül is rend és viszonylagos tisztaság van az egész telepen. A tábor egyetlen "középülete" a lehetőleg központi helyen álló mérnöki irodabarakk, rendszerint közönséges deszkabődé, jobb esetben lábon álló (kerekes) utazókocsi.

2

'' Nagyobb munkán minden vállalatnak voltak barakkjaik, amelyek iroda, raktár, pénztár, segélyhely, lakás stb. céljait szolgálták az irodában tartózkodtak a különféle munkavezetők és telefon utján érintkeztek a külvilággal.

2

® Mélyépítésnél vagy belterületi építkezéseknél használtak irodának és raktárnak, esetleg lakásnak az un. felvonulási épületek: t

. amelyek ? munkahely közelében voltak ugyan, de munkástelep nem épült körülöttük.

2

^ Szállásról jobban szerettek maguk a kubikosok gondoskodni, a vállalat legfeljebb bizonyos építőanyagokat adott: árát a munkabérből levonta, használat után pedig beszedte az anyagokat.

3

^ Ennél jóval jövedelmezőbb a különféle barakklakások bérével folytatott s nemzetközileg ismert uzsora: a tömegszállásnak ezt a tipusát olcsósága révén az árvízkárosultak.

31 a mezőgazdasági vándormunkások,

3

^ uradalmi cselédek,

33 katonák, stb. elszállásolására éppúgy használták, mint a kubikmunkán. A barakklakás nagy, hosszú épület volt, belül 10-20 ember számára kisebb rekeszekkel, teteje rendszerint széldeszkából, amelyen kátránypapir hiján becsurgott az eső. Ha nem volt földbe süllyesztve vagy oldalát nem hordták meg, hasadékain könnyen befütyült a szél, hideg időben vaskályhával nehéz volt fűteni. A munkások földre vetett szalmán, jobb esetben hencseren, subába burkolózva aludtak egymásnak vetett lábbal.

3

^ Pej lett ebb típus volt az előregyártott elemekből álló, 18-20 főt befogadó munkásbarakk: teteje cserépszerüen egymásra boruló