Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Vincze István: A szőlőhegy birtoklása és rendje

azoknak minden rossz cselekedeteik és Munkájok tapasztalásait bemondania Hegyeket tehetségek szerint Károktul oltalmazni, a Szőlők allyaiban - Szüreten kivül - található, még a Gazdának is Marháját bé haj tani,ha mindjárt kárban nem érettettne is, mivel a Szőllők allyai tilalmasok és a tilalmat feltörni büntetés alá való..." A kerülőknek minden behajtott marha után 10 d hajtóbér járt. Ha a szőlőben garázdálkodókat, tolvaj kódokat "lopókat" talál a kerülő, tartozott a hegybiró elé vinni.Ilyenek behozásáért is behajtóbér illette, minden behajtott személy után husz pénz. Joga volt a kerülőnek puskát tartani, de a vadászat keményen tiltva volt: "azért vadászni ne Merészeilyenek, mert akár Nyulat, akár másféle vadat lőnek, az megirt büntetéssel fognak terheltetni." Ha a kerülő, vagy hozzátartozója vadat árult, nem csak azt büntették meg, de "még az is meg fog büntettetni ki tőlük valami vadat vészen és fel nem adgya, tudván ezen szoros tilalmat és Regulátiot". A pásztorokat a szőlőérés idejére és a kerülők segítségére fogadták. Szent Lőrinc naptól (aug. 10.) szüret végéig szolgáltak. A kerülők, pásztorok, vincellérek tolvajkodásának akadályozására tilalmazzák, hogy akár maguk, akár hozzátartozóik "akármiféle gyümölcsöt és szőllőt árullyanak 25 Pálcza vagy Korbács büntetése alatt." A kerülő és pásztor a szőlőhegyet nem hagyhatta el, mert ha "a Városon imitt amott Kóborlani, Kocsmázni vagy Csavarogni tapasztaltatik, "először 50 pálczával büntették, másodszor hasonló büntetés mellett a szolgálatból is kicsapták". Vigyázatlanságukból eredő minden kárról számot adniok és eleget tenniök kötelességök volt. A szőlőőrzéssel kapcsolatos rendelés volt, hogy "a Gazdák közül senkinek megengedve nem lészen, hogy szőlőit maga őrizze, hanem ki-ki pásztort tartani és maga szőlőit annak őrzése alá engedni köteleztetik." + A bortermelés jelentőségének hanyatlása,s a XIX. század folyásán, majd a jobbágyfelszabadítás után a paraszt szőlőgazdaságok fokozódó önállósulása,több helyen ezt megelőzően már a dézsmamegváltás a föüdesuri befolyás lazulását vonta maga után. A földesúri rendtartás érvényének megszűnése átmenetileg a szőlőhegyi rend fellazulását ered-