Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Virágh Ferenc: Gyomai "gyalogsátán"-ok
Noha Bálint Sándor Szegedi Szótára nem ismeri a szót, az Alföldön és Kelet-Magyarországon, 'házasságközvetítő'jelentésben él. A sokáig Kecskeméten élt Baksay Sándor írja 1888-ban Irodalmi dolgozataiban (III.36.): "A gyalogsátán félhivatalos kezéről a legény a násznagy oltalma alá kerül. B Móricz Zsigmond 1912-ben született Tavaszi szél c. regényében olvashatjuk (27.1.): "a komendáló asszonyokat hljják Debrecenben gyalog szarkának, gyalog sátánnak.** Az Uj Magyar Táj szótár gyűjtése szerint pl. Hajdúböszörményben "gyalogsátán az az asszony, akit elóre elküld a leendő vőlegény a lányos házhoz, hogy megy-e hát hozzá a lány vagy sem." Mielőtt elindultam,hogy elbeszélgessek a házasságkötéshez kapcsolódott, kihalóban lévő népszokás még élő hírmondóival, bennem is megrezzent az az érzés, amit a szó táplálhat. 'Életre kelt rosszindulat', körülbelül ez jut eszünkbe "sátán" szavunkat hallva, s nyomban elvonul képzeletünkben Verdi Otellójának Jágója, Madách Luciferje és Arany János Vörös Rébékje. Magyarázkodnak a megkérdezett asszonyok is, nehogy rosszra gondoljunk.Nem is erről van szó a gyomai 'gyalogsátán'ok sesetében! A gyomai gyalogsátánok nem kezdeményezték a házasságot, csak követi minőségben képviselték a családi tanács óhaját. Amolyan hírvivő szerepet töltöttek be. "Vezényelt az éltesebb cseléd", mondja a népnyelv. S itt a szavaknak a mai köznyelvtől eltérő jelentése van.A "vezényel", a követ szerepével összefüggésben annyit jelent, hogy 'hírt visz', 'kedveltet', 'ajánl'. De csak egyszeri követjárásra szólt a megbízatása, és meghatározott feladatot kellett végrehajtania. Az "éltesebb cseléd" sem a mai szavunk megfelelője, hanem talpraesett aszszonyt, »fehércseléd'-et kell értenünk rajta. Azonban, a nyelv fejlődése lévén bonyolult folyamat, a változott tartalmú szó módosult jelentése mégis megőrzi bölcsőjének levegőjét. Ha a férfi és nő régi alárendelt viszonyát körültekintőbben elemezzük, érezzük, hogy a "cseléd* 1 , a népnyelvben is, nem csekély mértékben azt is jelenti, ami mai köznyelvünkben a szóhoz tapadtrOtt ült az asszony ura a kanna mellett,
