Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Diószegi Vilmos: Emhergyógyitás a moldvai székelyeknél

kozzaiik. Sem az imádság használ, hanem a pára (Lé 2). Inzsugorodás. Ha véletlenségből megkucorodik vaj egy lábod, raj egy kezed, akkor ráköiöi a kezedre és akkor az inakat megereszti. Ízért mondják ineresztőnek. Blőbbször megfőzik, úgy elfőj jön, hogy annyi leve maradjon, hogy fel tudják kötni a kézire, Tagy penig a lábára. Előbb a rongyot (köti rá), aztán (arra) az ineresztőt (Lá 10). Kiérő az emberben. Ha a kígyó bement az emberbe, (az embert), kibe kígyó ment, felköttök lábával felfelé, és tejet forraltak és elejibe, a szája alá tették lábasba. 1 gőz ment a szájába, és arra kigyött a kígyó (P 7). Kigyócaont

. Édes tejbe rontassák a kezít, lábát, aztán füstöletlen szalonnát Tagy sajtot tesznek rá. Kegyedóránként ráltyák, mert a szalonna nagyon hujza, nem bírjál: sokáig* Az kihujza (P 1)» Kígyómarás

. Ha megmarja a kígyó, minél Laaarább igyék. Mert ha a kígyó iszik előbb, akkor az ember napszentülte után meghal. Ha az ember iszik előbb, akkor a kígyó pusztul el (P 7). Ha tizenkét marást csinál a kígyó, akkor már nem lehet rajta segíteni (ÍJ 1). Elégetéssel, mogyoróbottal raló megnyomogatással, olyan rízzel raló megmosással, amelyben kígyóbőrt áztattak, ragy ráolrasással gyógyították. KAéjgetéK. A kígyómarást ki kell égetni parázzsal (P 7). jíegnjomogatá^. Ha t, kígyó megmarta, a kígyómarást magyaróbotral megnyomogassák IG 5). Mejopnosásj, Amelyik kígyót leghamarabb tavasszal meglátja, üsse meg, nyúzza meg, szárítsa meg. Ha valakit megmart, vízbe teszi a bőrt és avval s vízzel megmossák, ahol megmarta. Itatta is. Embernek,marhának jó, horjy ne menjen be a szívire a dagadás (Lá 1). j3áolTajás.._Vesz három magyaré vesszőt. Egy tálba van víz és a magyaré vesszőt márcsa bele (köröket ír le a vesszővel).Háromszor kell