Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

TÖRTÉNETI ADATOK - Bodgál Ferenc: Egy miskolci "tátos" 1741-ben

EGY MISKOLCI "TÁTOS" 1741-ben A miskolci és a Borsod megyei levéltár gazdag anyagában igen sok anyagot találhatunk boszorkányokra, kenőasszonyokra, rontásokra és egyéb hiedelmekre vonatkozóan. Miskolc hiedelemvilágának értékes adatait tartalmazza Kémives Suska "Tátosnak" pere 1741-ből. A részletes tanúvallomásokból a táltosokra vonatkozóan a következő jellemvonásokat találhatjuk, A táltosságot nem tanulják, hanem a táltos így születik. Képes hallá, rókává,galambbá változni és ilyenkor három napig távol van. Társaival Szent János napján harcban áll, egymással "vagdalkoznak" a harcon. A harcban az nyer, az lesz a legerősebb, aki három "gerendá"-tól (égigérő fa?) nem esik le. A táltosoknak lovuk van, van kapitányuk és zászlójuk. Ebben a megyében mintegy kétszázan vannak, férfiak és nők s a táltosok gyógyítással is foglalkoznak. A miskolci tanács Sóry Sigmond és Egresy János bíróságában ül össze 1741 június 16-án s az ügyben 11 tanút,többek közt az egyik táltossággal vádoltat, Tapodi Györgyöt is kihallgatják. A többi két táltos, Szőcs Judit és Kőmives Suska tanúvallomása hiányzik. A részletes tanúvallomások és az Ítélet alább következik: De eo ütrum

? 1 mo Hallottaé bizonyosan a Tanú Kőmives Suskának, avagy akárkinek is másnak szájjábul, hogy a Szőcs János uram Judith nevü Leányát Tátosnak mondotta volna, és hogy multt Pünkösdben is otthon nem volt volna

. 2 ndo Vallya meg a Tanú, melly idő nap tájban, és micsoda helyen hallotta légyen azon szókat, ennek vagy amannak az szájjábul 3 tió Hallottaé azt is a Tanú leg közelebb mùllt napokban itt Kőmives Suskátul vagy kitül mástul, hogy nevezett Leány felől mondotta volna, hogy most minden órán el mégyen az harczra mert Kapitányok.