Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kallós Zoltán: Asztalok, székek a gyimesi és moldvai magyaroknál

13. ábra 14. ábra Megjegyzés még, hogy as asztal Gyimesen is,Moldvában is szent, ráülni nem szabad. Bűnnek tartják. Kallós Zoltán Jegyzetek 1. A megfigyelések túlnyomó többségükben Gyimesközéplokra, illetve Lészpedre vonatkoznak. 2. A kép a Néprajzi Múzeum 95.337 ltsz. tárgyát ábrázolja, melyet Győrffy István gyfjtött Gyimesközéplokon, 1912-ben. Győrffy István ezt jegyezte fel a tárgy leltárcédulájára: "puliszkát darabolnak rajta". Az asztalka átmérője: 55 cm, magassága: 40 cm. 3. Kenyér mellé való, szalonna. 4. Duvaszkának nevezik az orsóra font fonaltekercset, mit úgy húznak le az orsóról, hogy össze ne bomoljon. Amíg letekerésre kerülne sor, az asztal temlecébe teszik. 5. Ez a középkori eredetű asztalfajta a Székelyföldön és Kalotaszegen kivül más magyarlakta területen is megmaradt, így Göcsejben és Ormánságban is. Tö: Cs. Sebestyén Károly: A magyar parasztház asztala. Népünk és NyelTünk. 1930. 181. ü.itt utalás a további említésekre is. 6. Erre vonatkozhat Győrffy István megjegyzése is. Vö.: még:Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. Budapest, 1909, 190.