Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón

főz az asszony, kiTesz egy pár szem passujt s odateszi, hogy csócsáiia a gyermek (9. áhra). As ujabb fajta lyukas szék jóval magasabb: előnye, hogy deszkán áll a gyermek, nem fázik meg. Sgy-egy háznál forgó Tan, abban tanul járni. A szoba közepébe állítják, a rudat beleillesztik a gerendába és a földön levő kis lyukba. A gyermek derekának magasságába kiáll egy kb. 40 cm. hosszú tengely, esen pedig félköralakú kára

.A kárát rongyokkal kötik be, hogy az alig tipegő gyermek kényelmesen tudjon támaszkodni, miközbe tologatja körbe-körbe. Sokszor a puszta földön mászkál, néha rongyot terítenek alája, vagy megfújják a padlőt és úgy ültetik le. Nem árt neki: "Hadd csuszkájjon ott a fődön, hadd súrojja a s...it, nem mongya meg mikor TŐlegíny less, sem mikor katona lesz!"

38 Beszédtanulás. Pici pőlyásbabát, aki még nem tud beszélni,nem szabad nagyon kacagtatni

, mert megszólal

, "egy szót szól s tovább nem többet." A kisbubát először a gyermeknyelv sajátos kifejezéseire tanítják meg,csak később, két-három éves korában tanul meg rendesen beszélni. A parasztgyermekekre mindenütt jellemző, hogy nehézkesen tudnak beszélni, és inkább gyakorlati téren ügyesek. Nyárszón is így van: négy-öt éves gyerek még kínlódva fejezi ki magát, pöszén, érthetetlenül beszél, de már sokféle kisebb munkát jól elvégez. A gyermek első szava áiá (anya), vagy néha áná (apa).Aszerint, hogy melyiket mondja először, abból születendő testvére nemére szoktak következtetni. Nagyszüleit nanának és napónak szólítja. Igy beszélnek a kisbubához: Mennünk bűbe (tekeregni, sétálni)! Táj-tái áiának! integessen anyjának. Idiízsd (csókold) meg nanát

! - Qyegyo (gyere) lelkem

, csó(kold) meg áiá

. - Cucukáiinnk le

. osttcsfiii le (ülj le). - Hogy táncótá a cinibe

? (táncba) - Ne nvúii oda, mert brr (éget a bizsi (tüz)! Bibis (sebes) leszel! - A rossz gyermeket megfenyegetik: M

egd-ádáliák (megverlek) kikapsz

! - Ha elvesznek tőle valamit: Bszt elvitte a cici (cica)! Mikor a bebeg (meleg) fürdőjébe teszik: Gyere a locsiba (fürdőbe)! Ki a kakás (csúnya, piszkos) fin most? Mossuk meg a bábot (lábat), kis nyakadat is. kis kacsódat is (kezét), itt a bjgíU. Ha kapálózik a gyermek, nyugtatják: HÓ. hó. hó! - Mikor lefekt' tik a bölcsőbe: Bel-bel (aludjál), kedves

! fentéii le (feküdj le) » belbelbe (bölcsőbe). A lyukasszék kuknk

. Mikor öltöztetik,így beszél-