Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón
nőttek ételéből, "hogy szokjon a gyomra", úgy vélik, sokkal jobb ha pici korában szoktatják az ételre. "Még hathetűs korában se vót s má attam neki tésztát", mondja egy menyecske .Minden étel levét megkóstoltatják vele. Néhány hónapos korában kenyeret, gombócot, almát nyomnak a kezébe, "hogy nyáj ja". Emellett úgy négyhónapos korától kezdve időnként zsemiekásá t főznek ne ki."Pici zsírt teszünk oda s asztán egy párszor megkavarjak". Tejbe is jzoktak zsemjekását főzni. 1 "régiektől" hallották, hogy ők zsírba ke nyírbel et vagy kenyirmorzsá t adtak a kisgyermeknek} kenyérbelet tojással mostanában is sütnek nekik. Fürdetés . A kicsi bnba fürdetése az anyja feladata; még akkor is, ha különben másra bízná a gyermeke gondozását. A bába csak az első héten, míg az asszony betegágyban fekszik, füröszti és pőlyázza a kicsit. Hat hétig kétszer fürdetik egy napj azután naponta egyszer,míg majdnem egy éves lesz, később csak akkor, mikor az anyja irkezik . vasárnaponként. "Mikor már a két évet betöltötte, akkor már nem feresztik, csak úgy eccer-eccer, ha viszik valahuvá,vagy más faluba." Legjobb reggel fürdetni,mikor "a nap feljű": este pedig "a kicsi gyereket akkor kell füröszteni,mikor a nap suhad le, hogy a nappal feküggyön le eggyütt, aszmongyák a rígí öregek, akkor jobban nyugszik a gyerek" - "de a paraszt akkor füröszt, mikor irkezik". Bégebben is cigányváj ta feresztős tekenőt (kb. 120 cm hosszú) használtak, ujabban deckst ekenót . Ízt karosszékre - (támla sszékre) szokták helyezni. Ha az édesanya ráér, fürdetés előtt }áccódik kicsinyével, kibontja a pólyából, kezét felereszti , lábát is szabadra ereszti, csak a derekát köti a bölcsőhöz, hogy ki ne essék. A fürdőviznek gyenge melegnek (langyos) kell lenni .A pólyából kiveszi a gyermeket, csak a szennyes nagy ruha ját löki rája , abba lazán belegöngyöli, rálöcsöl egy kis vizet, "hogy ne irtózzon meg a víztűi" s úgy teszi a teknőbe. Hőbb a száját mossa ki: ujjára teker egy rongyot, avval két-háromszor kitörli a száját. Azután megszappanoz egy vászonrongyot, avval mossa végig a kis testét. Aki ígézéstől félti gyermekét, három darab szenet dob a vízbe, vagy szenes vizet készít és ezt önti bele. Mielőtt kiveszi a gyereket a vízből, a tűzhely előtt felmelegít valami tiszta ruhát, a vászon pólyaruháját. vagy egy rongyos szoknyát. Miután megmosta a kisbubát, belefogja abba a kifogóruhába , megtörli és odalöki az ágyra míg megszikkad. Közben szennyes ruháját kimossa a tekenőben.A pólyásgyereknek két-három rend-
