Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón
b et egasszonyhoz. Kát rátó itel is jár a sütemény mellé: egy rátó leres, ebbe húst és tésztát főznek, (a tésztát megrágják pínzesen . azaz kockára, ragy laskába ) és egy rátó savanra itel (egres-, alma-, ragy szőllőlé). A rátőkat egymás tetején fazíkfogóban riszik. (2. ábra) Különleges rátó nincs e célra, rendszerint a fazékfogó is közönséges. Legelőször a rokonasszonyok risznek komakosarat a betegasszonynak, meg se rárják a kere sztélést, már a születés után jönnek egy-egy letakart kosár ragy tál süteménnyel és a kétféle levessel.Akárhány gyermek is születik, rokonasszonyoknak mindig kötelességük ítélt hozni a betegnek. Fiatal házasok első gyermekénél, különösen, ha nagy keresztelést tartottak örömére,mind en asszony az egész komaságból rakott kosárral jön. A betegasszony majd szintén rakott kosár ral viszonozza komaasszonyainak,amikor nekik születik gyermekük: "mindenki abba igyekszik, hogy ojant vigyen,amijent kapott". - "Ez ojan kőesőn dolog" - mondják. A komaasszonyok a többi gyermek születése után is risznek koma kosarat; a főkomaasszony,ha ismét meghívták keresztanyának, a másodiknál is rakottat visz, ha netán mást hívtak, akkor nem süt olyan sokat. Kisebb keresztelő után általában csak leta kart kosár ral vagy táll al hozza a süteményt. A lógókomák a második, esetleg harmadik gyermeknél még visznek ételt, akkor is, ha nem hivatalosak a keresztelőre, csakhogy nem rakott kosarat. A főkomaasszony a keresztgyermekének gyócsot . ingrevalót ad, abból varrják az első ingét, köntösét. Sokan akkor hozzák, mikor keresztelni viszik a gyermeket, mások a komakosár tetejére, a cifraruhára terítik. Románul Kusmanak nevezik ezt a vásznat, ha meghal a gyermek, a kusma lesz a szemfedője. Az ételt szombat délután szokták vinni, hogy vasárnapra is ma2. ábra.
