Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Erdész Sándor: A "Szépmezőszárny" név eredetéhez

Tagy, de megmondom neked! Tan nekem a kertemben egy őzem! Abba az őzbe Tan egy nyúl, abba a nyálba Tan egy galamb. Aki abbul azt a galambot ki tndja Tenni és abbul a tojást kivenni, a tojást meginni ás hétszázszerte erősehb, mint én! De azt csak egy puskával lehet meglűni, as a padon van eltéve hátul egy rossz rozsdás puska. Azt mással nem lehet meglűni! Elég, jól Tan! Elment az ólombarát vadászni,lehozta az asszony a puskát, mondja neki: - Itt a puska, az az az őz, vigyázz! - (5, ne félj semmit! Lelflvi az őzt, a nyúl nehogy elszaladjon, kiveszi a nyulat,kihasít ja a nyulat, kiveszi a galambot, kiveszi belőle a tojást, megiszsza. Beleugrott a fődbe, lement vagy száz méterre, akkor kijött a fődbtil, az ereje olyan vót. Mikor jött hazafele az őlombarát, már beteg lett. Jött hazafele, kinézett Mezőszárnya. Azt mondja: - Mi van veled, Ólombarát? Azt mondja: - Semmi! Az asszony megcsalt, hagyjál itt örökkön- örökké! Eűvéhagyta örökkön-örökké. Akkor ű elment haza, megnősült, egy szép lakodalmot csinált, tán még ma is áll a lakodalom,ha meg nem haltak. Erdész Sándor