Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz

piacuk volt. Még a Hármas kis Tükör is így irja 1« Bereg földrajzát: "Tégh Beregh vármegye szomszéd Ugotsaval... Tartja szegény ázat kormos almajárai 12. A sarlóval való aratás talán azért is maradt fenn Beregben tovább, mert női munka volt g így a férfiak tovább is tatarozhattak Tagy pásztorkodhattak, mert a kevés föld megművelése nem volt elég a megélhetéshez a sok víz és erdő között. - A sarlóval elvágott kézre a sallónvlrág (katáng, Cichorium intybus) levelét rakták. 13. frflstdkölni

: reggelizni. 14« Irdőköz: A lányától keletre elterülő síksági falvak, melyek a hajdani nagy erdő irtványain alakultak ki. (Bátyú, Bótrágy,Iisharangláb, Hetyen, Csonkapapi, Szernye, Rafajnaujfalu, Barkaszó, stb.) Ma a Szovjetunióhoz tartoznak. 15* A beregszászi hegy 33-km-re van, a munkácsi 50 km-re; ez - éghajlati hatás szempontjából - nem nagy távolság. 16. Igy-két kaszavágással jelképesen megkezdték egyes gazdák PéterPálkor, de ez nem volt általános* 17. A lányalak Hyírmadára hordtak főtt ételt kepés családtagjaiknak, a hátukra vett ponyvában, cserépfazékban. (Sz tartotta a meleget.) 18. Tásárosaaményben a takarmánynak valót is csapós kaszával vágják* 19* 1950. nyaram. 20. Ilyenkor mondják, hogy felszabadult a tallón

. mert már nem til

al mai a legelő jószágnak. A tarlón levő tallóuvirágból virágméset gyűjtenek a méhek. 21. 1951-re vonatkozik.