Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz
nagyon fáradtak és másnap újra hajnalban kezdik a munkát. Az arató férfiak munkaeszköze ma a kasza. Pengéjét boltban,vásáron Teszik. Élét hüvelykujjal megtapogatják, hosszában végignéznek rajta összehunyorított szemmel. A penge részei: éli , ormon , orra , sa rok . Az a széles gyűrű, ami a kaszavasat a nyélhez erősíti: ürü . Tagy örtt. A kaszanyel lónyai készítmény. Sok ügyes fétyélóü ember van itt, azok készitgetnek ilyesmit. A nyel közepén levő fogantyú neve koca . A kocs fölött és alatt gyűrűalakban sekély bevéséseket csinálnak és pirossal vagy zölddel befestik. A nyél maga természetes színű, festetlen (4/a.ábra). Lőnyán, mint itt a Tiszaháton általában, csak egykocán kaszanyelet használnak. Tudnak róla, hogy az Alföldön és fent a ruszinok kétko- csut használnak. Kétkocsú, de rövidebb nyelű kaszával arattak itt is a ruszinok. Az egykocsú kaszanyél fogása úgy történik, hogy jobbkézzel a kocsot fogják, ballal pedig a nvel végét. Aratás előtt e kaszára természetes kétágú gallybői csapóut kötnek. (4/c,d.ábra). Csapónak azért hívják, mert csapja a búzát, marikra, vagyis csomóba hajtja . A csapót a kaszavas alatt éj a kocs fölött dróttal erősítik a kasz; nyélhez. Két ágát madzaggal kötik össze, feszesen, hogy etapja a búzát. - 1 ruszinoknak gereblyés csapójuk volt. Itt nincsen. Egy embernek volt a faluban gereblyés csapója, de nem terjedt el a használata, lia már nincs senkinek. Mondják,hogy szép szélesen hajtotta a markot. Aratás előtt a kaszát megverik , kiverik , ve rik , hogy jó é^-les legyen,könnyebb legyen vele dolgozni. A kaszaverést előző eete Tagy másnap korán reggel, otthon végzik, de szükség esetén a mezőn is. Kis ttllóttt vernek le a földbe, vagy a tornác földjébe. Ezt másra nem is használják. Egyik végén hegyes, 4/c. ábra. Kasza csapóval. 4/d. ábra. Csapoú
