Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi hegyközben

13. Györffy I.

: Földművelés. Magyarság Néprajza. II. 160.; Márkus; ih. 14. A sutani igét hajitani értelemben vidékünkön gyakran használják, pl. a köyeket hajigálé gyerekre szólnak igy "Ne sutogálj ,mert megsutasz valakit". (Vatta, Borsod m.) 15. Figyelemre méltó egyezés; a szőlőművelésnek ilyen eszköz felerősítési módja a franciáknál ismert. (Vö. Lagrange A.

: La serpe à tailler la vigne en Borugogne. Arts et traditions populaires, Paris. 1953. 1. 27.) 16. A mencli a ortókapának epy keskenyebb, finomabb ivelésil, pengéjű változata. Az elnevezés a kapakészités helyére Mecenzéfre utalhat. 17. Vidékünk keleti felének Tokajhegyaljával szorosabb kapcsolata látszik itt is. Tokajhegyalján a kétágú számos szőlőhegyen uralkodó talajművelő szerszán; a laoos-kapával szemben, és a lapos-kapa csak kiegészítő eszköz. Pl. Mád. 18. Pettenkopfer

': Szőlőmüvelés. (1930), 237. 19. Keleti K.

; Szőlészeti Statisztika, 1860-1873. Bp. (1876), 80-81. 20. Keleti K.

Í Gazdasági Lapok (1850), 115. 21. Korábban is a csapos fejmetszés volt jellemző az ország nyugati szőlővidékein, Vas, Veszprém és Zala megyék területén. 22. A bujább vegetáció kapcsolatban van a szőlőknek a nehezen művelhető magasabb hegyoldalairól való lejjebb kerülésével is. 23. Más vidéken nevezik bikásnak (Keszthely); kányavellásnak

. pipa- szárazásnak

. darabvesszőnek (Balatonmellék); borfának

, rigópalló- nak (Érmeilék, Erdély); iwesszőnek

. monyasnak (Sopron vidéke). 24. Bél M.

; A miskolci borról. Kézirat. Báday Kvt. Bp. IV. B. 231. Lukács Károly fordítása. 25. Falusi Gazda: 1859. 347. 26. Nagyváthy

: im.(1818) 202.; FG. (1856) 167.; Szabó P.

: Okszerű bortermelés hegyaljai kézikönyve. Pesten, 1855. 26-27. 27* Vincze íj.: A magyar szőlőmetsző kések és metszésmódok. NÍ. XXXII. (1957), 71-101. 28. Magyar Gazda

: 1846. II. 875.; Borászati Lapok

: 1869. 31. 29. Bél M.

: im. Ráday Kvt. IV. B. 231. 10. 30. A beregfa hasitatlan fiatal fa ága. Szükségkaróul alkalmazzák helyenként a napraforgószárat vagy nádnyalábot. 31. Pete F.

: Pallérozott mezei gazda. Pozsony, (1802), 516.; Gyürki

: Borászati Szótár. Pest !1861), 6.; Nagwáthv

: im. (1818), 707.