Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Balogh István: Ólaskertek nyomai a Tisza mentén

szabad jobbágyközösség, a falu territoriurnával maga rendelkezett. Ezért a oonaunitáanak mindig módja volt a lakók számára a belső telkek járulékaként kerthelyet osztani. Ez esetben tehát a hajduvárosok példáját nem lehet elhanyagolni. Ti szabiid a 1711. század végén elnéptelenedett falu,amelyet az 1720-as években földesurai Ung- és Zemplén megyéből leköltöző kárpátorosz szerződéses jobbágyokkal - ezek alkotják a ma g.kat. lakosság zömét - és főleg a szomszéd faktaközből származó ref.magyarokkal népesítettek be. A benépesítés meglehatőa lassan ment, még as 1750-es években is tudunk beköltözőkről. Tiazadada már a ZTII. században kúriáiis nemesi falt volt. Az itt lakó - lényegében a környező falvak jobbágyaihoz hasonló gazdálkodást űző - kisneaeseknek jobbágyaik nincsenek. A faluközösséget tehát a jobbágygazdálkodási formában élő kisnemeasóg alkotta. A fala életfolytonossága még a 171I. század végének zavaros viszonyai között sea szakadt meg. Tiszadob a XYII. században kincstári birtok,a következő század elején az Andrássyak kapták meg, akik az eredetileg magyar lakosságot gömöri és zempléni birtokaikról áttelepített jobbágyokkal gyarapították. A 1711. század végén a falu néhány évtizedig pusztán állott, eredeti lakói - akiket ennek ellenére számon tartottak - részben Tiszadadán, részben Polgáron húzták meg magukat. Ez elköltözött családok egy része később visszatelepült a faluba . A nagy falu lakossága tehát négy különböző társadalmi szintet jelent, ethnikailag különböző eredetű, sőt egyreezük távolabbi, más települési jellegű vidékekről származik.Ennek ellenére a településforma meglepően egységes, mind azokon a helyeken,ahol a kontinuitás sohasem szakadt meg, mind pedig ott,ahol újonnan telepített lakosok élnek. Tiszadada és Szentmihály esetében a kertes települési formát mindenesetre régebbinek kell tekintenünk a 171II. századnál,míg Ti szabiidon bizonyosan az újjáépítés után alakult ki, mert az uj falu nem is a régi helyére települt vissza, tehát a korábban esetleg meglevő kerteknek még nyoma is elenyészett a több mint félévszázados pusztán állás idején. Ez esetben tehát a szomszéd falvakban élő településforma átvétele, sőt kialakulásának időpontja is bizonyosan megállapítható. Tiezadohon - mivel itt a falu csak két évtizedig állott pusztán - a• mennyiben korábban voltak ólaskertek a lakóházak tartozékaként, és esetleg meglevő kertek nyoma nem enyészett el, itt a beköltöző jobbá-