Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Balogh István: Ólaskertek nyomai a Tisza mentén

ÓL A SORTE K NYOMAI A TISZA MENTÉK Néprajzi gyűjtőutaa során 1958-ban és 1943-ben a szilaj pásztorkodás maradványait kutatva Büdszentmihályon, Tiszabüdön (ma közigazgatásilag Tiszavasvári néven egyesítve), Tiszadadán és Tiszadobon nem is túlságosan öreg emberek emlékezetében minduntalan felbukkant az ólaskertekben való teleltetés. Amint részletesebb kérdezősködés után kiderült, az egykori ólaskertek szorosan hozzátartoztak a település szerkezetéhez és a gazdálkodás rendjéhez. A szemtanuk emlékezete az 1880-aB évekig nyúlik vissza, olyan időszakra, amikor a lecsapolások következtében felszabaduló földeken a mezőgazdasági termelés szélesebb körű kiterjedése az egykori,századokon keresztül fenállott gazdálkodási rendet kezdte jobban megbontani. Mielőtt azonban bármiféle következtetést próbálnánk levonni, helyesebbnek Ítéljük az adatközlőktől szószerint feljegyzett, ma is élő hagyományt közölni. Büdszentmihály. "A szentmihályi ólaskertek az u.n. "öles árok" által bezárt és a lakóházakat magáhafoglaló belső övön kivül voltak. A belső öv tömege az év nagyobb részében víz alatt álló Toaljához zárkőzottan terült el.. Ezt a települési magot három oldalon (É.E. és D.) övezték az ólaskertek. Területük változó volt, aszerint, hogy hány telek után adták annak idején. Általában 3-5 vékásig (1200-2000 Döl) terjedők voltak. A régi kertség területén még ma is sok 1200-1600 kvadrátos portát találunk, a belső övben pedig 50-200 ölig terjed a telkek nagysága. Az ólak vert, ragy rakott sárfallal épültek, de igen sok, óriási 50x25x12 cm.-es méretű vályogból is. Északi végükön re.idc sen szekérszínt építettek. A század elején, kh. az első világháborúig több ilyen ólat láttam. Anyai nagyapámékét 1912-ben alakították át, illetve vették kisebbre. A kerteket gerággya v'i-sstotta el egymást< '•'.!.. A kertben telelt az állat, itt tartották a tak. rmányt, szalmát, tőzeget, "zsufot", tüzelőt stb. A kertségből három elyen jelentősebb (2530 kh) területet vett el a három vizes hely, a Nagylapos, Korontő és Csomborostó". (Gombás András ny. tanító kSzlése.) Tiszabüd

. "Ott van a házam, ahol a Puskások kertje volt, - n azon most már őt ház is. Mindenkinek, akinek háza van rajta, k; po