Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
TÖRTÉNETI ADATOK - Béres András: Két hajdúsági aratási szerződés
LÉT HAJDÚSÁGI ARATÁSI SZERZŐDÉS A debreceni Dr ago ta családnak a Déri Múzeum Adattárába került gazdasági irattárából két aratási szerződést adok itt'közre azzal a céllal, bogy néhány adattal gazdagítani lehessen Debrecen és környéke gazdasági életének ismeretét. Igen érdekesnek mutatkozik a két szerződés annál is inkább, nert fényt derít a századforduló mezőgazdasági munkáinak egy fontos részére, az aratásra, melynek ismeretében HajdúBihar megyében hiányosságok mutatkoznak. Jóllehet történt itt némi vizsgálódás a mezőgazdasági munkák néprajzi kutatása tekintetében, azónban korántsem lehet az eddigiek alapján e témát kimerítettnek tekinteni. Sőt nagyon is kívánatos, hogy újabb és újabb adalékokkal egészítsük ki eddigi ismereteinket. Ehhez kívánok hozzájárulni a szerződési szövegek közrebocsátásával. Az I. Dr ago ta Miklós elsőéves debreceni gazdász1894-ben vezetett gazdasági naplójából való,amikor a Debreceni Mezőgazdasági Tanintézetben szerződést kötött hajduhadházi lakosokkal az aratási munkák elvégzésére. A naplójába bejegyzett szerződést később módosított formában minta gyanánt saját gazdaságában is felhasználta, melyet jól bizonyít az 1902-ben jőzsal lakosokkal kötött aratási szerződése, melynek teljes szövegét összehasonlítás végett ugyancsak közlöm. Szükséges lenne a szerződések szövegének néhány mozzanatával a későbbiekben 1.9 hat óbban megismerkedni. A II. szerződés 2. pontjában ugyanis a következő megjegyzés vonja magára a figyelmet: "az aratáshoz szükséges eszközökkel" kötelesek a munkavállalók azonnal munkába állni. Feltétlenül vizsgálni kellene a jőzsai és a hajduhadházi aratómunkások, vagy azok leszármazottai között, hogy mik voltak 1894-ben és 1902-ben az aratáshoz szükséges eszközök? Milyen kaszaformát használtak, ^fccgy használták-e még ekkor az aratósarlót ós hogyan? Melyek voltak azok 1 segédeszközök, melyek a kasza jő használhatóságát biztosították? Nea derül ki, bár gondolható az aratási szerződések szövegéből,hogy kötöz<3 külön nea volt, a kaszások marokszedőjükkel együtt kötötték a kévéket. Ugy látszik, hogy az aratási szerződések elsősorban az aratást végeztetőre előnyösek. A 16.-án, illetőleg 15.-én végzett munkák bi-
