Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Nagy Gyula: Szántás a Vásárhelyi-pusztán

negyediket visszafele közvetlenül az előző mellett végzik.Ezzel a tábla közepén egy nagy barázda keletkezik* Azután a fogásokat egymás után szántják. Pl. ha az I. sz. fogást szántják, akkor a 3. barázda által kifordított földet a 6. barázdával visszahányja a helyére, a középen lévé nagy barázdába. Ekkor ki van borozdolva. Utána tovább folyik a szántás.

A II. fogás felszántásakor a 7. barázdával kerül vissza a föld a helyére. így nem marad szántatlan terület. Iz az igazi borozdolás. i tábla felszántása hancsik forgé II. I. fogás 4 3 6 5 S után a forgót szántják. Hogy össze-, ragy széjjelszántják-e, az attól függ,hogy az előző évben hogyan szántották. Ha a szántandó terület szélén barázda látszik, akkor összeszántották s ezért széjjel kell szántani.! forgó széjjelszántása ugyanúgy történik, mint a tábla fogásainak széjjelszántása, csak a fogás keskenyebb. A rendes forgó 3 öl. Ha keskenyebb a forgó és négy lóval szántanak, akkor egy darabon csak a két hátulsó ló hnz.Ez megviseli őket, különösen, ha mélyen szántanak. Azonban legtöbbször csak 2 öl a forgó .A forgót úgy keskenyítik, hogy a fordulás kezdetén keletkező un

.macskakörömszántást nem tekintik fogásnak s nem szántják fel újra. A macskakörömszántásnál a forgó szélénél nem vetik ki az ekét a földből, hanem srégen fordulva húzatják még tovább. De ez nem tökéletes munka, mert mindig marad egy kis szántatlan rész. Az eke így nagyobbat fog s nem éri el a szántatlan részt az ekevas. Sekélyebben is jár az eke, mert a taliga nem a barázdában jár. A forgó két végén az előrelátó gazdánál csak kevés föld marad szántatlan, mert a ^orgó szántásakor már előre gondoskodik arról, hogy 2.