Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson

már első időegységünkben is igen jelentős szerepet játszott. A község északi részén fekvő lejtős, déli fekvésű domboldalon van a község két szőlőskertje: az öregszőlők és Ujszőlők.Ez utóbbi is azonban a legidősebb emberek Téleménye szerint is több 100 esztendősnél. A két szőlőskert együttvéve 80 kat. holdnyi területen fekszik. őrszentmiklóson ugy a jobbágy mint a zsellér teleknek velejárója volt a szőlő. így aztán alig volt család a faluban, akinek BZŐIŐbirtoka ne lett volna. Nem volt jelentéktelen a szőlő nagysága sem: egy "zsellérilleték" 600 négyszögöl szőlő, a ez a jobbágyoknál természetesen még több volt. A szőlőkben elszórva ttltették a gyümölcsfákat, nem volt sok gyümölcsfája egy-egy gazdának: 600 négyszögöles szőlőbe 10-12 fánál nem lehetett többet ültetni. Gyümölcsfát a szőlőn kivtil nem ültettek. Ebben az időben a faluban cseresznyét, meggyet, őszibarackot, szilvát és diót termeltek. Nagyon kevés almát és körtét.A szőlőskerten kivttl egy gyümölcsöt termeltek CBak, a dinnyét. A gyümölcsfák kezelésére nem fordítottak különösebb gondot. A szőlő, és gyümölcsfélék értékesítése őrszentmiklós jelentős pénzforrása ebben az időben. A még intenzivebb értékesítést a szállítás nehézsége akadályozta meg. Csak az tudta bevinni a gyümölcsöt az újpesti piacra, akinek volt lova. Nagyon kevés haszonnal járt az eladás, ha valaki fuvart fogadott: "Egy szekérre 40 kisputton fért fel./ Egy kisputton szilváért 6-8 krajcárt, barackárt 16-17 krajcárt lehetett kapni, a fuvar meg két forintba került. Akinek pénz kellett, az még így is bevitte."A gyümölcs mellett kevés tejterméket és tojást is vittek be. Ebben az időben tehát egyetlen termés a gyümölcs, amivel kisebb nagyobb rendszerességgel már látogatják az őrszentmiklósiak a fővárosi piacot. A gyümölcsök városba 35 Cm50 cm.,