Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson

nyúzott jnibőrt padig kikészíttették s a szűccsel bundát varrattak be­lőle. Az uradalom igen nagy birkanyáj at tartott, a Itt a birkanyírás néhány gyakorlott junyíró őrszentnikiősi zsellérembernek külön kerese­ti lehetőséget adott. i baromfitartás kizáré lag a házi szükségletek kielégítésére szolgált. Ha jött is kereskedő, akkor is rendszertelenül. is 1880-as évekig az őrssentmiklósiak nea sok gondot fordítot­tak a földművelésre. A földtől csak a mindennapi kenyerüket kívánták, a mivel az állattenyésztés volt az a gazdasági ág, ahol a föld által nyújtott létminimumhoz a többletet megkapták,szükségtelennek bizonyult a földműveléssel kapcsolatos minden igyekezet. "1 régi világban a föld fele ugar volt." "A nép kevés volt, a föld sok*, nea volt érdekük,hogy gondosan kihasználják.Általában hároanyomáeos gazdálkodás folyt az egyes birto­kokon belli. Az előző években, vagy évben a puszta ugarnak hagyott földbe jött az őszi ross - tavaszi vetést nea ismerték - s utána me­gint agar vagy kapásnövény következett.! nagyobb gazdák földjén minden évben jő nagy darab réaz megmaradt puszta földnek, hiszen csak annyi rozsot vetettek, amennyit a család szükséglete kívánt. De a szegényebb birtokosoknál aár csak a gabona éa a kapátnövény váltogatta egymást. A földet általában nem trágyázták. Csak burgonya éa kukorica alá tettek iatállő trágyát, trágyázás helyett többször szántottak. Bozson,kukoricán és krumplin kívül más növényt nem termesztet­tek jelentŐB mértékben. Kenyerüket a rozs adta. Amelyik gazdának volt egy kis fekete földje, az bevetett belőle egy sarkot busával, hogy na­gyobb ünnepeken ne kelljen lisztet vennie. A szegényebbek nemigen lát­tak búzalisztet,örültek, ha az összekevert rozs éa búzalisztből tudtak tésstát sütni az ünnepek alatt családjuknak. Az előző évben ugarnak hagyott földet kénytelenek voltak három szor ia felszántani az őrszentmiklósiak, hogy valamit teremjen.A szán­táé előtt, ha nagyon gazos volt az ugar,egy nagy fafogu boronát végig­huzattak lovakkal a földön így megtisztult a talaj a szántást gátlő dudvanövényektől. A lehuzatás után az egész gázcsomót meggyújtották, hamuját szétszórták a földön. Fafogu boronát máskor nem használtak.

Next

/
Thumbnails
Contents