Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Csete Balázs: Karácsonyi és újévi népszokások a kalotaszegi Nyárszón
házigazda, anélkül, hogy ajtót nyitna, kikiált: " Miféle emberek vannak odaki? " - " Fáratt utasok Tagyunk, nagyon fázunk és szállást kirünkl" hangzik kintről a felelet. - " Hát gyüiienek bé !" - szól ki újra a gazda. - " De nem kapjuk (találjuk) a belső kilincset ?" - felelik rá a legények. 1 tréfás szóváltás után a házigazda végül is beengedi a legényeket. A szobában szép rendben, kettesével, hármasával állanak egymás mögé s egy közölök ismét karácsonyi köszöntőt mond a (fentiekből), melynek végeztével a terített asztalhoz ülnek. A terített asztal közepén ós négy sarkán egy-egy kerek perec van elhelyezve, a perecek közepén lévő nyilasban pedig egy-egy literes üvegben mézes pálinka. A perecek között különféle sütemények vannak. A legények perecet, süteményt esznek,pálinkát isznak s aztán a következő házhoz mennek. A kántáló legények minden háznál egy darab tepsi nagyságú kalácsot kapnak, amelyeket majd a karácsonyi bálban, a pálinka osztogatáskor fogyasztanak el. A kántálok után a zenészek is házról-házra járnak és karácsonyi énekeket muzsikálva, köszöntik a szent éjtszakát s Jézus születését. A cigányok kalácsot vagy pénzt kapnak. Karácsony első napján, templomozás után,a két cifrabotos hivogató elindul, először a tiszteletes leányához, azután a faluvégi leányosházhoz, ahol boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak, majd így szól köszöntésük: Ezen szent ünnepet boldogan elértük, Engedje az Isten, hogy szerencsésen töltsük. Kedves, jó gazduram, mi messziről jöttünk, Nagyon elfáradtunk és ide betértünk. Ide, hogy mért jöttünk, azt most elbeszélem, Hallgassanak csak rám, szívesen felkérem. A mi legénysergünk minket elindított, Hogy jöjjünk el ide és így szólott: Tisztelettel várja a maguk lányokat. Hogy látogassák meg a mi kis táncunkat. Egy darab kaláccsal meg fogjuk kínálni Es nagyon szívesen fogjuk táncoltatni. De magukat is kérjük, nogy jöjjenek el arra, Mert mindenkinek edes a muzsika, lárma. A mi kérésünket maguk most megtegyék Es a leányukat a táncba eresszék. Ha vágyik, kössék meg, Ha nem akar menni, pedig verjék meg.
