Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A fiatalság társas élete a kalotaszegi Nyárszón

berbécs (kos) jelmezben négykézláb ugrálva ijesztgeti a leányokat. Ki­fordított bundát ölt, csengetyüt akaszt magára, fejére egy kártyát , (hosszúkás fakantát) huz, amelyre két valódi kosszarvat illesztett és amit gyapjúval szögelt be. Befestett gyolcsdarabkából is szokott a kecskének álarca lenni; a száj és orr táján pirosra, a szem táján fe­ketére festik. Olyankor medvetáncoltatónak öltözött legény láncon vezet egy kifordított bundába burkolt "nedyé"-t. Bzek régen elmentük­ben sípoltak és fúrniáltak az ablak alatt egyik közlő szerint. Már nem iskolás gyermeket is felöltöztetik olykor farsangnak, s elviszik a szomszédba, ahol megtáncoltatják, hadd örüljön a gyermek. Az iskolás gyermekek ketten-hárman maguk eljárnak farsangolni . A leá­nyok fiúnak, a fiuk leánynak öltöznek, rongyos, eigányos ruhát vesznek magukra, felöltik anyjuk gúnyáját,arcukat pedig egy kendővel vagy más­képpen letakarják, nehogy fel lehessen őket ismerni. Menyasszonynak, vőlegénynek vagy kecskének gyermekek még nem szoktak öltözni. A farsangok kisebb-nagyobb csoportokban este, besötétedés után indulnak. Főleg szerdán, csütörtökön és szombaton járnak, amikor a fo­nóházak a legnépesebbek. Betérnek mindenhová ahol világot látnak, ahol tudják, hogy legalább néhány asszony összeült fonni .Megzörgetik a tor­nác karfáját , rávernek botjukkal, csengettyűt és harangot ráznak, lár­mával hívják magukra a figyelmet.A fonóházi leányok a félreérthetet­len zajból észreveszik, hogy farsangok közelednek, gyorsan elrakják guzsalyukat s egyik sarokban bújnak össze, félve és nevetgélve. A far­sangok berontanak, ijesztgetik őket, a leányok pedig alkalmi farsangi nótákat dalolnak nekik, amelyek között különösen egy elmaradhatatlan. Első versszaka így hangzik: A farsangok mindvégig némák maradnak, egy szót sem szólnak, jállítőlag azért, hogy hangjukról ne lehessen rájuk ismerni. Ugrálnak, (táncolnak egymással is, a fonóháziakkal is. Nagyon szépen kell velük jbánni, dalolni kell nekik, akit táncra hívnak,az nem utasíthatja visz­isza. A farsanghoz "nea szabad, hogy hozzá érjen valaki, mert akkor ví­gé, aki a farsanghoz ér, vagy velük megy, annak baj", szerintük azért; "mér megverik a farsangok, nincs kedve többé hozzáérni". Csak rövid i­deig maradnak, amikor távozni szándékoznak, valamelyikük bottal vagy a Illik a tánc a farsangnak. Minden rongya fityög annak, ' Illik annak, aki buggya. Ki nem tugya, csak mucskolja.

Next

/
Thumbnails
Contents