Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Szepes Lajos: A mohácsi fazekas és korsós mesterség

1. ábra 1./ a korona;, a/ fej, b/ láballó T.talp, c/ tengő, d/ lábltő,e/ a jobb láb mozgása. 2./ ülőpad, 3./ gyurőpad, 4./ fenák, 5./ foc sot ál, 6./ fire T. szorítóbőr, 7./ vágódrót. 1 fazekas egy nap leginkább csak egyféle edényt készít. Gömbölyű T. kerek edényt a korongon fórnál, gyerek-játékot T. díszt késben. Figyeljük neg a legegyszerűbb edény, a virágcserép készítését. A lábailót jobb lábának erőteljes lökésével megindítja, majd elipszist írva le vele visszabúzza, de most már nem érinti. Bal lábbal szabályozza a forgást. Mikor a korong, mely alul egy kis olajozott vas-tányérkában forog, egyenletesen sebes forgó mozgásba jön, rácsapja a fejre a kellő nagyságú feneket. Ez kb. a virágcserép esetén jgy kg súlyú, tíz cm ma-gas henger. Kezét megnedvesíti a foe

so

s 'agyagos vis'-es tálban és a következő mesterfogásokkal alakítja ki: 1./ a fölcsapott feneket ki-