Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)
H. Kerecsényi Edit: A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán
akkor nehezek lesznek." (13) Így Másik asszony úgy Téli,hogy ha rákjogyen illtetne, befállna az állat a tojásba. Tóth Istvánná a libakeltetésról ejti el e szavakat: "Ugy essen a kelés, hogy ráknak vagy oroszlánnak napjára ne essen, nert akkor olyan less a liba, hogy egymásnak kieszi a tollát, mert a rák ás az oroszlán is olyan mérges állat. Legjobb a halak napján kelni, nert akkor olyan jé, szelíd, nint a bal. Még a gyerek se jé, aki akkor születik, i csirkének is fontosahb a halak jegy, annak is áll. Se van azért, hogy jél sikerül. - Jaj, megeszik egymást a libáim, nen hiába, rákjegy alatt kelt - mondjuk." Előfordul néha az is, hogy a gazdasszony valamilyen okbél nea tudja kivárni a legkedvezőbb jelet. Ilyenkor egy senleges, vagy kevésbé kedvelt jegyen ültet neg: "Most negültettem a kacsatojást, ikrek alatt fog kelni, sorban lesz akkor három négy nap ikrek, de nen Tárhattam tovább a halakra, mert megromlott volna a tojás." (27) 1 galgamáosai "jegyre" ültetésre a halálos csapást az 1949-es ŐT mérte. A jegyeket, csillagképeket, ugyanis már nen a természetből, hanem csak a kalendáriumból ismerték. Az 1949. évi naptárak pedig nen jelélik a csillagképeket. "Most már nincs benn a naptárban,azért az idén nen nésten, mégis huss kelt 21 darab tojásból.* (22) Az alábbi kis táblázat ast mutatja, hogy miképen nyilatkoztak a galgamácsai asszonyok az ültetés kedvező ill. alkalmatlan idejéről a jelekkel kapcsolatban. Egyúttal az is kitűnik,hogy nilyen jelek bírnak jelentőséggel az ültetésnél. mérleg hal ikrek rák SZŰZ kos oroszlán bika rossz rossz közömb. rossz rossz jó rossz jó H jó jó • N jó N N M H _ _ « M ti M It jó n N N n M N Áttérre az ültetés sikerét kedvezően illetve károsan befolyásoló naptári napok tárgyalására, kitűnik, hogy azok, akik jegyre, vagy a hold állása szerint ültetnek, döntő többségükben semmiféle, de legfeljebb csak a pénteki tiltott napra adnak.