Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)
Kresz Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón
Brting ónak agy gombot - két lyuka* ét - fűznek cérnára, a cérna két végét nj jakra hassák, negtekerik a gombot és hol eresebben, hol gyengébben fessítik a cérnát, hogy a gomb sebesen forogjon. Zsendéh ől is készítenek brüngét. létfelé hasítják a zsendét, a két hosszabb szélét élesre faragják, lyukat fúrnak a végébe,ebbe spárgát kötnek, annál fogva forgatják, akkor brüng . A gyermekek szájukkal is szoktak brungetni . Az említett kezdetleges hangszerek nellett a gyermekek közt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szájharmonika. Ha már elhagyták a követkézé mulatságot, amire egyik román disznépásztor tanította kb. 30 éve a fiukat. Karácsony estéjén felálltak egyik gazda ablaka alá s ott a diszndpásztor vezetésével, majd később unélküle is, mondogatták annyiféleképen ahányan voltak: bunda-bunda, hé-rie-rie-rá: bánzsendrákn berbátá. znmei-zumei: ződ Lajbi- piros laibi: féltekenő, férjhez menta szenétmerő, fehér paszuj az ágy alatt stb. - míg végül csak zagyva kiabálás hallatszott az egészből. Labdajátékok Laptázás néven többnyire a két kedvenc labdajátékot: a fűtő t ős a kétvázást vagy kőtyá t értik. Ezek a játékok elsősorban a nagyobb leányok mulatságai, akik kizárólag tavasszal vasárnapokon a templom előtti központon csapatonként játszák. Fiukat és legényeket is engednek maguk közé, sőt fiuk csakis leányok társaságában szoktak laptázni. A labdajátékokat, elsősorban a kőtyát, a nagylányok is játszották, olykor egy-egy nenyecske is beállt a csapatukba. Ha már lassan elhagyják ezt a szokást, már két-három éve, hogy a leányok nem laptáztak tavaszszal. 18./ A kótvázás ugy folyik, ahogyan Jankó leírta (i.m. 137). Kettósibe is játszák, - ilyenkor négyen vesznek részt a játékban; vagy négyesibe - ezt Jankó nem említi - akkor nyolcan.Ha négyesibe játszák, akkor négy lyukat fúrnak és párosával futnak össze kótyázni,kiki szomszédjával csapja össze ötőjét, miközben az adók , akik kflnt vannak, kidugják a jnkat a laptával, amit amazok elütöttek. Ha sikerült kidugni a bentlevőket, mielőtt azok helyükhöz értek volna, akkor a küntlévők és benlévők helyet cserélnek. Kótyázásnál így csúfolják a lassú adót, vagy hajtót, aki a messzire ütött laptával nem tudja kidugni a bentlevőket:
