Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Kresz Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón

egyes játékokat csak bizonyos évszakokban gyakorolnak, előfordul, hogy mire sor kerül a felújítására, csak hosszabb gondolkodás után tudják rekonstruálni. Valószínű, hogy ilyenkor, téves emlékezés folytán, keletkeznek az egyes nemzedékek azonos játékainak variánsai. Természetesen a régieknek lehettek még más játékaik is, amelyeknek nyomára a gyűjtés idején már nem tudtam rábukkanni, így valószínűleg régen is 33-nál több játékot ismertek. A régi játékok nagyrésze közkedvelt maradt, a 33 játék közül mindössze csak 5 ment feledésbe, az is többnyire csak néhány éve, lehetséges tehát, hogy újraéled. A régi játékokat többnyire a gyermekek hagyományozták tovább, de előfordul az is, hogy a fiatalok tanítják a kisebbeket gyermekkoruk játékaira. Nem hallottam, hogy az öregek felújították volna játékaikat;az édesanyák viszont némelykor szoktak játékot tanítani gyermekeiknek. Előfordult, hogy egyes játékok generációkat ugranak át, például a Künn a farkas, benn a bárány nevű játékot a 35 éves asszonyok ismerték, a mostani gyermekek viszont állítólag a tanítótól tanulták. A társasjátékok kisebb része kívülről került a faluba, többnyire az utóbbi évek í lyamán. Iskolába a gyermekek alig tanultak játékot, a tanítók csak egy-kettővel gyarapították játékkincsüket. A tanítónak inkább abban van befolyása játszásukra, hogy a szünetekben irányítja őket, melyik játékot játsszák. Az uj játékokat nagyrészt a városba költözött vasutas és postás családok többnyire polgárista gyermekei hozták be, akik Nyárszón szoktak nyaralni. A gyűjtés idején a bánffyhunyadi polgári iskolába járó nyárszói fiuk több játékot és tornamutatványt honosítottak meg. A kis polgárista felállítja a gyermekeket, helyükre lökdösi őket, hangosan dalolja az uj dalt, míg meg nem tanulják a többiek is. Az alszegi kislányok,ha uj játékot ismertek meg, előbb elpróbálják maguk között és vasárnap, amikor összegyűlt az egész csapat, megtanít jak a többieknek is. A gyermekek az idegen eredetű "

Repüli, repttjj kis madárka" vagy "Nyuszi ül a fűbe" kezdetű énekes játékokat és ehhez hasonlókat "nem szerették*, nem jegyezték meg s ezért ezek a játékok nem is tudtak elterjedni. Az ujabban gyökeret vert játékok többnyire népi eredetű dalos játékok, - például "

Most viszik, most viszik ügorkáné lányát"

. - vagy sok mozgást kivánó izgalmas játékok, - például a harci jAték

. - azonban ezek sem örvendenek akkora közkedveltségnek, mint a hagyományosait. A nyaraló városi gyermekek falusi társaik játékaiban is résztvesznek, tehát az ő játékkincsük is gyarapazik helyi játékokkal. A Ryárszón ismeretes játékok,mint a t'ihbi müveltstg-ja-ak, jórészt a szoms"