Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Uzsoki András: Egy szigetközi aranyász és felszerelése

század régén készült és 1917-ig dolgoztak relé. 5. Választó, Itsz.: 57.4.5. Nyárfából faragott, középen vályúszerűen benélyűlő, két régén nyitott edény. Xgyik régé fogantyúszerű en van kiképezve, középen keresztléo fogúja van. Mérete 85x27 on. Oldalán 1901 érszán van béresre, nelyik készítési idejét jelzi. 1917-ig használták. 6. Cseréntálka

. Itsz.: 57.4.6. 3.4 on magas, 8 en átnéréjű, égetett agyag tálka, kivtil-helül barna mázzal beronra. i szájpereme a füllel szemben kiöntőcsttcsukké ran kiképezve.Benne gyűjtötték Össze a f

onesorszemcséket Zemplenczky János magyaróvári kályhásmester készítette a század elején, és 1917-ig használták. 7.

»?inak»

. Itsz.: 57.4.7. Nyárfából faragott hengeralakú faedény, függőleges fogóval .Magassága nyelestől együtt 27.5cm,átmérője 14.5 cm. á porzót tartották benne. A 19.század régén készült és 1917-ig használták. 8. Porzó

. Itsz.: 57.4.14. Szürkés-vöröse

s színű, dús ásványi tartalmú homok, súlya 94 dg. A homok aranytartalmát higannyal vonták ki és a visszamaradt honokot az aranyászok hivatalokban szokták eladni porzónak, a tinta felitatására. 9. Kis üveg higanv

. Itsz.: 57.4.8. 5 cm magas, hasábalakú üvegben babszemnyi higany. Az üveg nyakán zsinór van a felfüggesztésre. 1917.-ig használták. 10. Tollcséve

. Itsz.: 57.4.9.1 ~ 9 cm hosszú ludtollcséve, mely a higany megmérésére szolgált. Oldalán bekarcolások jelzik a mértékegységet. 1917-ig használták. 11. Tollcsévq

. Itsz.; 57.4.9.2. 8.5 cn. hosszú .A többi adat meg-