Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)
Schramm Ferenc: Balladák a budapesti könyvtárak kéziratos anyagából
( gzttcs Mariska ) Este ras este Tan Hatot üt az óra Minden szegény leány Készül a fónéra Sz a derék leány el is akart menni De az ég előtte befogott borulni. (MTA. Folklór 917/11. 59 T f. Gyér Tidékérél.) (gStké PlgtsJ Fatké Pista loTat lopott bujába, FOinsTelte nyolcz esztendős korára, A jobb kézit teszi a lé farára ötven zsandár, hatvan pandúr portyára jár utána. Az én lOTam törökországi fakó. Azt se tudom rajta Tan-e a patkd; Beizenten a kovácsnak jöjjön ki LOTam lábát, fakóm lábát sárga szöggel Térje ki. Az én lovam korcsma előtt bedereg, Azt se tudom rajta van-e a nyereg, Arra kérem korcsmárosné ntzze meg A lovamon a fakómon rajta van-e a nyereg. Oda alá virágzik a temető Engem temessenek bele legelő A lögyön a körösztömre rajzolva Itt fekszik a, itt nyugszik a Patkó Pista meghalva. (MTA. írod 4 r 365. 91.f. Karcsaszéli népdalok, összegyűjtötte Török József 1860 körül.) (Angyal Bandi) Lám megmondtam Angyal Bandi Ne menj az Alföldre Csikósoknak gulyásoknak közibe közibe. Mert megtanulsz lovat lopni ízibe izibe Majd úgy kerülsz a Vármegye kézibe kézibe. Mikor kezdi Angyal Bandi A lovát nyergelni
